Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Bánkúti Imre: Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a Szatmári Békéig (1686-1711) - II. A Rákóczi-szabadságharc időszaka (1703-1711)
Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a szatmári békéig Szolnok megvételével a felkelők fontos tiszai átkelőhöz jutottak, biztosítva ezzel az összeköttetést a tiszántúli részekkel. Ezek a katonai akciók nélkülöztek minden magasabb, központi irányítást, legfeljebb az ezereskapitányok egyeztették tevékenységüket. Azt azonban nyilván felismerték, hogy a Duna vonalát birtokukba kell vennniök, ha nyugati irányba, az örökös tartományok felé akarnak tömi. Füleki Szűcs János Szolnok elfoglalása után Gyöngyösön át Vácra ment szeptember 28-dikán, s október 2-dikán innen szólította fel megadásra az esztergomi vitézlő rendet. Október 5-dikén oltalomlevelet adott Kunszentmiklós részére.104 Párkánynál is 1300 kuruc tűnt fel, a Csepel-sziget déli csücskénél Deák Ferenc lovasai portyáztak a Duna mellékén.105 A felkeléshez csatlakozó hatvani postamester, Szabó Máté (előzőleg császári ezereskapitány) lovasai pedig megkezdték Pest környékének nyugtalaní- tását.106 107 Egy nyugat-dunántúli nagybirtokos, Széchényi György pedig már úgy hallotta, hogy a felkelők sok deszkát, hajót vittek Dunaföldvárhoz, hogy átkeljenek a fo, , 107 lyon. Dél felől pedig Deák Ferenc katonasága közeledett, s október 3-dikán ismét megütközött a rácokkal, ezúttal Kiskunhalasnál. Erről a város jegyzőkönyvében a következő feljegyzés olvasható: „Az 1703-dik esztendőben októbernek harmadik napján Rákóczi Ferencz pártján lévő új támadás kumczok (így!) Halas városára beszállottak, kiknek is az Száva mellyéki sivókok108 és az bácskai ráczság, magyar szegedi katonaság utánnok jővén, az városon kívül napkeletrül az kumczok eleikbe kimenvén, megütköztenek és az kumczok megverettetvén, elesett bennek kétszáz és harmincz- négy, kiket mind a szegdi generális parancsolatja, mind az kumcz tisztek akaratja szerént öszvehordottunk, egy nagy vermet ásván nékik, kiket eltemetvén, egy szép halmocska növekedett temetésekbül, kit ma is Kuruczhalomnak hívunk, úgy gondoljuk, az után is fennmarad az neve.”109 A harc és az elesettek emlékét ma tábla őrzi a városban. A Felső-Magyarországon indított császári ellentámadás ugyan sikertelenül végződött, de a Duna vonalát, felismerve katonai jelentőségét, főleg a rácok aktivizálásával 104 THALY IX/1883, 121-123.; ESZE 1980, 631.; Tokaji tábor, 1704. január 7. és 11. Rákóczi védlevelet ad Vác városának, de elutasítja a lakosok kérését, hogy ne insurgáljanak Szabó Máté ezerébe. KARCSÚ 1880— 1888,1. 70-71. 105 ESZE 1980,630-631. 106 Tóalmás, 1703. november 30. Szentmiklósy János és Szabó Máté levele Károlyi Sándornak. BÁNKÚTI 1996, 94-95. 107 Széchényi György Ebergényi Lászlónak. Fertőszéplak, 1703. október 4. BÁRTFAI SZABÓ 1929, 126. Téves hír volt. 108 Sivók, sirák, sihák, siák néven is említett népcsoport. A török területről átköltözött görögkeleti nem egyesült szerbek és más délszlávok voltak. Lakhelyüket nem hivatalosan Kis-Vlachfoldnek nevezték, nagyjából a Szávától északra, a későbbi Pozsega megyében feküdt. Előzőleg tévesen adtam meg. BÁNKÚTI 1992, 117. к» TOOTH 1861, 103-106.; ESZE 1980,633. Olyan forrásokat is idéz, melyek szerint a kurucok győztek. Tény, hogy Kiba tábornok megsebesült s Szegeden belehalt sérüléseibe. Deák Ferenc viszont október 5-diki levelében vereségről beszél.; Az ütközetben részt vett katonákra: ESZE. 1955, 86., 112., 132., 140. 33
