Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - IV. Pest megye oktatásügye a Horthy-korszakban (1920-1944)
Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között 1933-nyarán Gödöllőn rendezték a világ cserkészeinek 4. Világtalálkozóját.""1 1936- ban egy honvédelmi minisztériumi rendelet értelmében MOVE-csapatokat kellett alakítani a városokban és községekben a felnőttek számára. A vármegyeházán legott létre is jött 125 fővel egy MOVE lövészcsapat, melynek tagjai a megyeháza pincéjében 222 kialakított „lőtéren” gyakoroltak. A két világháború közötti időszakban jelentős fejlődés ment végbe az iskolán kívüli népművelés területén. 1920 novemberében Pest megyében is megalakult a központi szabadoktatási bizottság. Hasonló bizottságok jöttek létre a vármegye több városában és községében is. Feladatuk az analfabéták oktatása, ipari, mezőgazdasági és egyéb ismeretterjesztő tanfolyamok továbbá ifjúsági egyesületek, sportkörök, könyvtárak, kultúrházak szervezése volt. 1922-ben azonban Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter átszervezte a hazai népművelés egész rendszerét. A szabadoktatási bizottságok helyett népművelési bizottságok alakultak minden vármegyében. A testület elnöke az alispán, ügyvezető elnöke a királyi tanfelügyelő volt, a titkári teendőket azonban egy a minisztérium által kinevezett személy végezte. A bizottság munkájában részt vett még a törvényhatóság területén működő és a népműveléssel kapcsolatban álló intézmények két-két küldötte, az érdekelt hatóságok és a minisztérium képviselői, valamint az arra érdemesnek tartott jelentős személyiségek. A tanfelügyelői kirendeltségek székhelyén létrejöttek a megyei Központi Iskolánkívüli Népművelési Bizottság tankerületi bizottságai, a városokban és nagyobb községekben pedig ennek albizottságai. A munkálatok gőzerővel indultak meg. A bizottságok mindenekelőtt analfabéta tanfolyamok, elemi és általános ismereteket nyújtó tanfolyamok, valamint népies ismeretterjesztő előadások szervezésére összpontosítottak. Az Írástudatlanság felszámolását a népművelés megyei irányítói nem véletlenül tekintették a legsúlyosabb gondnak: 1920-ban az összes megyék közül itt, Pest megyében élt a legtöbb, egészen pontosan 102 345 írástudatlan ember. (Igaz, ez volt a legnagyobb vármegye is.) 1922 és 1928 között 212 analfabéta-tanfolyamot szerveztek, amelyeken 3238 ember vett részt. Ugyanebben az időszakban a 287 elemi ismeretterjesztő tanfolyamot 9537 fő látogatta.221 222 223 1 927/28 telén a Pest megyei tankerületben 55 községben 1545 felnőtt vett részt az analfabéta tanfolyamokon.224 A legnépszerűbbnek a népies ismeretterjesztő előadások bizonyultak. Nem véletlenül, hiszen történelmi, földrajzi, irodalmi mezőgazdasági, természettudományi és egészségügyi tárgyú előadások hangzottak el, s szó esett olyan időszerű kérdésekről is, mint a falu és a város viszonya, földbirtokreform, szövetkezeti mozgalom, anya- és csecsemővédelem, a fertőző 221 PMLIV. 408-u PPSK vm. alisp. évn. jel., 5. doboz. Alispáni jelentés 1933. szeptember 12. 222 PML IV. 408-u PPSK vm. alisp. évn. jel., 7. doboz. 19579/1939. sz. Az Iskolánkívüli Népművelési Biz. jelentése az 1939. év első harmadáról. Ekkor megalakult a Pestvármegyei Tisztviselők Testedző Egyesülete, amelynek céllövő, vívó és futball szakosztálya, valamint ének- és zenekara is volt. Tervezték evezős szakosztály felállítását is. 223 EGEY 1990,457-499. 224 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir„ III. Iskolaügyek, 310. doboz. 22/1928. sz. A Pest megyei tanfel. jelentése. 279
