Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - IV. Pest megye oktatásügye a Horthy-korszakban (1920-1944)
Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között éves tanuló a nyári szünidőben is az iskolai fegyelem alá tartozik.137 138 139 Ettől persze nem javultak meg a gyerekek. 1942-ben a nagytétényi társulati polgári iskola igazgatója arról tudósította a tankerületi főigazgatót, hogy tanulói, főleg a felsőbb osztályokban „neveletlenek, a vallástant egyáltalán nem veszik komolyan, közülük sokan kérked138 nek azzal, hogy vallástant nem tanulnak”. A 30-as évek második felének némiképp kellemetlen fejleménye, hogy a politika bevonul az iskolák falai közé. A vármegyei tanfelügyelő egyik 1936-ból származó jelentése szerint az iparos tanonciskolái tanulók között szélsőbaloldali és szélsőjobboldali politikai irányzatok nyertek teret. A tanintézmények irányítói azonban egyáltalán nem látták súlyosnak a helyzetet. A tanfelügyelő mindenesetre felhívta az iparos tanonciskolák igazgatóit, hogy figyelmeztessék a tanulókat: semmiféle politikai pártnak nem lehetnek tagjai, azok gyűlésein, összejövetelein nem vehetnek részt.137 1938-ban a minisztérium utasította a tankerületi főigazgatókat, hogy fokozott figyelemmel kí- séijék a tanárok, tanítók és a diákok politikai magatartását. A tankerületi főigazgató (aki ekkor már a népiskolák felett is felügyeletet gyakorolt) úgy látta, „a tanítóság szelleme intakt, telítve hazafias érzésekkel és a jobb jövőbe vetett bizakodással”. A 30-as évek végén Vámosmikolán, Kemencén, Bemecebaráti községekben erőteljesen szervezkedtek a nyilaskeresztesek, a tanítóság azonban távol tartotta magát ettől a mozgalomtól. Választások idején a tanítók, sőt a tanulók is mozgolódtak egy kissé, azonban a tanfelügyelő ezt nem nézte jó szemmel. Elvétve fordult csak elő, hogy egy- egy tanítót politikai tevékenysége miatt megróttak, netán áthelyezésre ítéltek.140 Időnként furcsa esetek is előfordultak. Marosi Blanka ceglédberceli tanítónőt például rágalmazás vétségéért 300 pengő pénzbüntetésre ítélték, mivel egyik kollégáját „pán- germánnak” nevezte, aki „Hitler pénzéből vette a telkét és a lánya kelengyéjét”.141 Fe- rencz Géza kiskunfélegyházi tanítót pedig azért rótták meg, mert a diákjai előtt azt mondta, nézete szerint nem lehetséges az elveszett magyar területeket fegyverrel visz- szafoglalni.142 Számos konfliktus forrásai voltak a Pest megyében élő nemzetiségek, de főként a német kisebbség esetenként túlzó követelései is. Már a 20-as években felléptek néhány községben — így Budakeszin, Telkin és Budaörsön — a német tanítási nyelv 137 Uo. 138 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., 9. doboz. 52/1942. sz. 139 PML IV. 502-a PPSK Vm. Tanf. elnöki ir., 1. doboz. 6/1939. sz. 140 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 12. doboz. 7/1944. sz. Itt olvashatók a tankerületi főigazgató és a tanfelügyelők politikai ügyekkel kapcsolatos jelentései a korábbi évekből is. 1942 januárjában a Volksbund érdekében fejtett ki tevékenységet egy tanító Pilisszentivánon. Pilisvörösváron egy tanítónő „meggondolatlan szervező munkát végzett”, és „erősen átcsapott vallásellenes térre is”. Egy másik tanítónőt nyilas tevékenysége miatt át kellett helyezni, bár neki „erkölcsi élete is erősen kifogás alá esett”. Az újpesti polgári fiúiskolában pedig röpcédulát találtak ezzel a szöveggel: „A magyarok éheznek. Semmit Hitlernek”. Mindezek ellenére nem állítható, hogy bármelyik politikai irányzat is túlzott befolyásra tett volna szert az iskolákban. 141 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 10. doboz. 243/1942. sz. 142 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 4. doboz. 380/1937. sz. 263
