Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Bánkúti Imre: Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a Szatmári Békéig (1686-1711) - I. A török kiűzése (1686-1702)
Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a szatmári békéig rintos kölcsönökig. Csak a 6%-os kamatot számítva ez így is évi legalább 1000 forintot hozott Sőtémek, gyakran persze törvényes procedúrák után. Vagyonának jelentős részét képezték a tezaurált nemesfémtárgyak: aranylánc metallumjával, arany pecsétnyomógyűrű, gyűrű zöld smaragddal és 6 gyémánttal, aranyos mosdó medencéstől, köves kard, köves pallos, magas födeles aranyos kupa két darab, aranyos kardok, lóra való aranyos szerszámok és cafrangok, 6 ezüstkanál, ezüst aranyos alacsony födeles pohár, aranyos csésze. A lányoknak értékes ruhaanyagok. A végrendelet azonban a birtokos nemes számára nemcsak vagyonának számbavételét és a róla való rendelkezést jelentette, hanem családja életútjának felmérését és jövőbeli kijelölését is tartalmazta. így tett Sőtér Ferenc is, akinek ekkor négy fia és két lánya volt. Rendelkezése: „Az édes fiaimat iskolában jártassák, had tanúlljanak mind isteni félelmet, isteni szolgálatot és deákságot, s ha lehetséges dolog lészen, és Isten annyi értéket ád szegényeknek, mindegyike úgy tanúlljon, hogy az philosophiát is elvégezhesse, mert az tudománynál drágáb kincse nem lehet embernek, azt egyéb el nem veheti tűié, hanem az halál, azért az tanulást el ne múlassák.” „Ha az Isten mind az négy fiamat megtarttja és élteti, azon kell lenni, hogy legaláb csak az kettei is vagy pappá, vagy szerzetessé legyenek.”61 Sőtér Ferenc végrendelete jól tükrözi, hogy a nemesség értékrendjében a kard, a katonáskodás helyét fokozatosan a polgári élet kívánalmai veszik át, s ez országszerte megfigyelhető. 6. A regenerálódás első jelei A helyzet konszolidálódásának, az élet újraindulásának a véres és zavaros esztendők után a századfordulón több, igaz még szerény jelét lehet megfigyelni. Érzékelhető lesz a gazdaság megélénkülése, pl. az állatállomány növekedésében.62 A hadszíntér délebbre helyeződésével megindult a lakosság visszatelepedése falvaiba, sőt új telepesek megjelenése. Ezek közt más nemzetiségűek is feltűnnek. Az északi megyékből szlovák családok telepednek meg főleg a Pilisi és a Váci járásban, a Pest elei falvakban, általában sok faluban egy-két szlovák család található (sőt még szlovák anyanyelvű birtokos nemesek is előfordulnak). A németek elsősorban a városokban (főleg az iparosok, kereskedők) telepednek meg, úgyszintén a görögök. A német parasztok főleg a Buda környéki falvakban. Már 1687. december 29-dikén megállapítja a megye, hogy a falvakba kezd a lakosság visszatérni.63 1696. július 30-dikán megjegyzik, hogy számos rác és sváb (suevus) 61 Kiadva: BÁNKÚTI 1996,78-88. 62 KOSÁRY 1965, 34-36. 63 BOROSY 1985,60. 25
