Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)

Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - III. Pest vármegye tanügyi viszonyai a dualizmus utolsó éveiben és a forradalmak idején (1906-1919)

Zábori László egymagában nem lehet az erkölcsöket javítani. így erre nem is került sor.149 A háború idején azonban, miként az várható is volt, az erkölcsi bajok fokozódtak. Mint egy 1917-es miniszteri körlevél megállapította, a háború alatt „az ifjúság erkölcsi élete nem maradt érintetlenül ... már általános a panasz az ifjúság eldurvulása, engedetlen­sége, fegyelmezetlensége miatt”. Éppen ezért a minisztérium felszólította a tanfel­ügyelőket: ne engedélyezzék az iskolaév további lerövidítését, a kilenc órai iskola- kezdést, a téli szünet meghosszabbítását, mert ha valamikor, most aztán igazán szük­séges a gyerekeket helytállásra, kötelességteljesítésre nevelni.150 Ez kétségkívül így volt; tán soha nem látott nehéz idők jártak hazánk felett. A há­ború és a forradalmak alaposan felforgatták az iskolák életét. Igaz, a tanítóság kezdet­ben nem fogadta ellenségesen a politikai életben bekövetkezett változásokat. Az új­pesti tanfelügyelői kirendeltség-vezető jelentése szerint tankerületében az „1918. ok­tóber 31-én és a rákövetkező napokon beállott nagyjelentőségű fordulatot ... a tanító­ság általában lelkes örömmel üdvözölte”.151 Azonban az 1918/19-es tanév első félév­ében a tanintézmények kongtak az ürességtől, sok iskola be is zárt. Október— november folyamán a spanyolnátha járvány dühöngött a megyében (az alispán két hétre a megye összes tanintézményét bezáratta), a téli hónapokban pedig sok helyen a tüzelőanyag-hiány miatt nem lehetett folytatni a tanítást.152 A tanfelügyelő a miniszte­ri utasításoknak megfelelően elrendelte, hogy a járvány megszűnte utáni első tanítási napon ünnepséget kell tartani a független Magyarország megszületésének örömére —, azonban kérdés, az elcsigázott tanítók és diákjaik milyen lelkesedéssel vettek ezeken az ünnepségeken részt. A kecskeméti tanfelügyelőségi kirendeltség vezetője a Kár­olyi-kormánynak az analfabéták oktatására vonatkozó rendeletéit is végrehaj ihatat­lannak ítélte az akkori kaotikus viszonyok között.153 A 1918/19-es tanév tavaszi hó­napjaiban sem népesültek be az iskolák a megszokott módon: mint korábban láttuk, akadt olyan iskola, ahol a 356 beiratkozott tanuló közül csak 4 (!) jelent meg rendsze­resen az órákon.154 A gyerekek munkájára otthon egyre nagyobb szükség volt, hiszen rettenetes volt a szegénység, ráadásul sok családban az apa a fronton meghalt, vagy éppen súlyosan megsebesült, és munkaképtelenné vált. A tanácskormány az egész magyar iskolaügyet „kommunista szellemben” át akar­ta ugyan alakítani, de erre szerencsére már nem maradt ideje. Mire a hatalmat a kom­munisták mindenütt a kezükbe vették, a tanév jószerivel véget is ért, augusztus elejére 149 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 57. doboz. 2148/1911. sz. 150 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 134. doboz. A miniszter 187 411/1917/VII/b sz. rendelete, 1917. november 25. 151 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 146. doboz. 26/1918. sz. Az újpesti tanfelügyelői kirendeltség-vezető jelentése 1918. október hónapról. 152 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 146. doboz. 23/1919. sz. A vármegyei tanfel. je­lentése 1918. október-december hónapokról. 153 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 146. doboz. A kecskeméti kirendeltség-vezető jelentése 1918. november hónapról. 154 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 170. doboz. 4119/1918. sz. A kecskeméti gazda­sági népiskola igazgatójának levele a tanfelügyelőhöz, 1919. február 10. 236

Next

/
Oldalképek
Tartalom