Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - III. Pest vármegye tanügyi viszonyai a dualizmus utolsó éveiben és a forradalmak idején (1906-1919)
Zábori László délyezi katonák tanintézetekben történő elhelyezését.110 Ez a „legvégső eset” azonban a jelek szerint nem egy alkalommal bekövetkezett. Iskolafenntartók, a tanfelügyelő és a közigazgatási bizottság is gyakran tiltakozott az iskolák katonai és kórházi célokra történő igénybe vétele ellen. A minisztérium 1917 nyarán elrendelte, hogy a tanév kezdetétől minden egyes iskolát eredeti rendeltetésének megfelelően kell használni.111 De még ezután is előfordultak furcsa esetek. A galgahévízi katolikus iskolaszék a tan- felügyelő segítségét kérte, mivel az iskolát az elöljáróság a katonaság számára gabonaraktár céljára lefoglalta. A közigazgatási bizottság azonnal utasította a községet a gabona elszállítására, és a tanintézmény rendjének visszaállítására.112 A forradalmak idején némelyik iskola épülete megrongálódott. Újpesten például a Toldi és Attila utcai iskolákba beszállásolt bosnyák katonaság lefegyverzését az összegyűlt emberek valamiképpen félreértelmezték, és az iskolába behatolva tömi-zúzni kezdtek. Szinte semmi sem maradt épen.113 Számos iskolaépület rossz állapota, bizonyos alapvető higiéniai rendszabályok elhanyagolása is hozzájárulhatott a betegségek, járványok terjedéséhez. A magyarországi középiskolákban 1886 óta kötelező volt iskolaorvost alkalmazni, a népiskolákban azonban csak akkor jelent a doktor, ha járvány ütötte fel a fejét. Az 1906/7-es tanévtől azonban azokban az állami elemi iskolákban, melyekben legalább 10 tanterem és 500 gyermek volt, iskolaorvost kellett foglalkoztatni.114 A tanfelügyelő kiszállásai során bizony igen lehangolónak találta a népiskolák közegészségügyi viszonyait. Az 1876. évi XIV. törvénycikk 154. §-a a járási főszolgabírók, illetve a városi polgármesterek kötelességévé tette az iskolák egészségügyi viszonyainak felügyeletét. A közigazgatási bizottság 1906 júliusában felszólította a főszolgabírákat és a polgármestereket, hogy a fennhatóságuk alatt álló területen az iskolákat és azok mellékhelyiségeit „a legszigorúbban vizsgáltassák meg”, és a „legszigorúbban intézkedjenek a hiányok megszüntetése érdekében”. A bizottsági határozat kiváltképpen az ámyékszékek elhanyagoltságára hívta fel a figyelmet, „amelyek sok helyen azonfelül, hogy erkölcstelen és trágár rajzokkal és szavakkal összefirkálva vannak, olyan állapotban vannak, hogy ilyet kultúrállamban eltűrni nem lehet.”115 Előfordult — kirívó esetként említjük —, hogy a szigetszentmiklósi evangélikus iskolában az egyik illemhelyre a nagy kosz és mocsok miatt be se lehetett menni, a település katolikus tanintézetében pedig mellékhelyiség nem is volt, így a gyerekek a közeli templom körül végezték el szükségü110 PML IV. 408-b PPSK Vm. alisp. közig, ir., 119. csomó. A belügyminiszter 170 400/IIi-c sz. rendelete 1914. október 8. és PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 122. doboz. 861/1914. sz. 111 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 146. doboz. 23/1919. sz. A vármegyei tanfel. jelentése 1917 júliusáról. A miniszter 94 405/1917. sz. rendelete. 112 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 145. doboz. 3494/1918. sz. 113 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 146. doboz. 26/1918. sz. Az újpesti tanfelügyelő jelentése 1918. október hónapról. 114 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 15. doboz. A miniszter 14 532. sz. rendelete, 1906. február 17. 115 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 15. doboz. 3254/1906. sz. A közig. biz. 1906. július 12-i ülésén. 228
