Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - III. Pest vármegye tanügyi viszonyai a dualizmus utolsó éveiben és a forradalmak idején (1906-1919)
Zábori László tot illeti, a bizottság célszerű és tartós berendezési tárgyak beszerzését javasolta az iskolafenntartóknak. Tanácsolta továbbá, hogy lehetőség szerint a helyi asztalossal dolgoztassanak, ha pedig ilyen nincs, akkor is hazai anyagból készült asztalokat, padokat és szekrényeket állítsanak be az iskolába.100 A megye tanügyi vezetése a tanszerek, taneszközök beszerzését is minden iskolafenntartótól elvárta, és súlyt helyezett arra, hogy magyar gyártóktól vásároljanak.101 De hát milyen is volt valójában a század első két évtizedében az iskolai épületek állapota? Elegendő számú tanszer, taneszköz állt-e a gyerekek rendelkezésére? Az abonyi református elemi iskolában nagy volt a zsúfoltság a kicsi tantermek miatt, ráadásul kemencével fűtöttek. Zagyvarékas katolikus iskolája padozatlan, sötét és piszkos volt, az ámyékszéket nem fertőtlenítették, s azok roppant elhanyagolt állapotban voltak. Tószegen a katolikus lányiskola rozoga épületben nyert elhelyezést, az ablakok egy része hiányzott, s padló sem volt.102 A rákoskeresztúri katolikus iskolában is zsúfoltság uralkodott, több osztályt összevonva, egy tanteremben oktattak, s nem volt elegendő számú illemhely sem. Az isaszegi állami iskolában nem volt szemétgödör, így a hulladékot az udvaron szórták szét. Ugyanitt nem építettek elegendő illemhelyet a leányok számára, így „az ámyékszékhez való járás bokáig érő vizelet és ürülék között történik”. A szentgyörgypusztai községi tanintézetben a tanterem előtti folyosókat nem fedték le, így azokat télen hó fedte. A gödöllői katolikus iskolában az árnyék- szék volt büdös és egészségre ártalmas, s ivóvíz és köpőcsésze sem állt a tanulók rendelkezésére. Túra, Boldog, Bag és Hévízgyörk iskolái mind zsúfoltak voltak, ezeken a helyeken egy tanteremben 100—120 gyermek is szorongott. A tanfelügyelő természetesen felszólította a helyi hatóságokat a hiányok haladéktalan pótlására, ami nem egy esetben azután meg is történt.103 Minden bajt orvosolni természetesen nem lehetett. 1909 júniusában a tanfelügyelő ismét csak arról győződött meg látogatásai során, hogy sok gond van az iskolai épületek állapotával, a fűtéssel, és sok gyermeknek a tanfelszerelése is hiányos. A közigazgatási bizottság ekkor egy rendeletet is alkotott, amely megismételte az országos törvényekben lefektetett kötelezettségeket: a községi (városi) hatóságok gondoskodjanak az iskolai épületek megfelelő karbantartásáról, kellő számú tanterem biztosításáról, míg az iskolai hatóságok (iskolaszékek, az állami iskolák gondnokságai és az óvodák felügyelő bizottságai) a tanintézetek takarításáért, fűtéséért, valamint a tanszerek, tankönyvek beszerzéséért voltak felelősek.104 Egy évvel később a bizottság megismételte 100 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 18. doboz. 3130/1907. sz. A közig. biz. 1908. június 11-i ülésén. 101 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 18. doboz. 3128/1907. sz. A közig. biz. 1907. július 11-i ülése. 102 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 18. doboz. 5524/1907. sz. 103 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 24. doboz. 4537/1907. sz. A Gödöllői járás fő- szolgabírájának jelentése a közig, biz.-nak, 1908. augusztus 21. 104 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 24. doboz. 3453/1909. sz. A közig. biz. 1909. június 9-i ülése. Itt olvasható, hogy a tanfelügyelő meglátása szerint az iskolai hatóságok sok helyen hanyagul vagy éppen sehogy sem végzik el a munkájukat. A hivatkozott országos rendeletek, illetve törvények: az 226
