Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)

Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - III. Pest vármegye tanügyi viszonyai a dualizmus utolsó éveiben és a forradalmak idején (1906-1919)

Zábori László anyagot. A hivatali pályára való törtetés az Alföldön kevésbé indokolt. Itt inkább a gazdasági szaktanításnak kellene kidomborodnia.”34 1894 óta, amikor is elfogadták a zsidó vallás egyenjogúsításáról szóló törvényt, a zugiskolák kérdése nem okozott több fejfájást a megye vezetőinek. 1907-ban 38 iz­raelita elemi iskola működött a vármegyében (Borovszky 31-et említ.)35 A különböző felekezetű iskolák és hatóságaik általában meglehetős békességgel éltek egymás mel­lett, miként az állami, községi és magániskolákkal sem voltak komolyabb ellentéteik. Kisebb súrlódások fordultak elő legfeljebb, olyan jellegű ügyek, mint amilyen Lajos- mizsén zajlott 1914-ben. A minisztérium engedélyezte ugyanis a helyi állami iskola tanulói számára a katolikus imádkozást. Ez ellen a kisebbségben lévő református kö­zösség tiltakozott, mondván, az ő gyerekeik is látogatják az iskolát. A miniszter erre visszavonta korábbi döntését, s a katolikus imádkozást most már megtiltotta. Ekkor a katolikusok léptek akcióba. A község képviselő-testületével kimondattak egy határo­zatot, melyben az állt, hogy az állami iskola tanulói közül 556 a katolikus, s csupán 30 tartozik más felekezethez. (S az sem mind református.) Ráadásul a községnek re­formátus iskolája is volt, katolikus azonban nem. A katolikusok küldöttséget is me­nesztettek a miniszterhez, aki azonban álláspontját már nem változtatta meg, a refor­mátusok legnagyobb örömére.36 1918-ban 15 gimnázium működött Pest megyében. Ezek a következők voltak: a ceglédi állami főgimnázium, az újpesti állami főgimnázium, a gödöllői minorita fő­gimnázium, a kalocsai jezsuita főgimnázium, a kecskeméti piarista főgimnázium, a kiskunfélegyházi községi főgimnázium, a rákospalotai Wagner Manó-féle magán fő­gimnázium, a váci piarista főgimnázium, a kecskeméti református főgimnázium, a kiskunhalasi református főgimnázium, a kunszentmiklósi refonnátus főgimnázium, a nagykőrösi református főgimnázium, az aszódi evangélikus főgimnázium, a kecske­méti állami főreáliskola, valamint az angol kisasszonyok kecskeméti katolikus leány- gimnáziuma.37 Ezeket a tanintézményeket a Budapestvidéki Tankerületi Főigazgató­ság felügyelte. Mint látjuk, lányok számára csak egyetlen gimnázium nyílt, holott már ebben az időszakban is a gyengébbik nem képviselői részéről jóval nagyobb lett volna az igény. A minisztérium 1917-ben egy olyan rendelkezést adott ki, melynek értelmé­ben leánytanulók fiú középiskolákba magántanulókként felvehetők voltak, és egyes órákra is bejárhattak. A tankerület fíúgimnáziumaiban az 1916/17-es tanévben 114 le­ánytanuló iratkozott be ily módon. Főként a felső tagozatokban lehetett találkozni ve­lük, mivel ezek az ambiciózus (és többnyire jómódú) lányok általában a polgári iskola négy osztályának elvégzése után léptek át a gimnáziumba. Némelyik iskola igazgatója nem nézte jó szemmel a lányok megjelenését az órákon, alighanem az ifjak erkölcsé­nek hanyatlásától tartván. A kiskunfélegyházi gimnázium vezetése volt a legnagyvo­34 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 146. doboz. 25/1918. sz. A kiskunhalasi tanfel­ügyelői kirendeltség vezetőjének jelentése 1918. augusztus haváról. 35 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 18. doboz. 309/1907. sz. és BOROVSZKY II. 206. 36 PML IV. 401-b PPSK Vm. főisp. ált. ir., 120. doboz. 18/1914. sz. 37 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 1. doboz. 39/1918. sz. 212

Next

/
Oldalképek
Tartalom