Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - III. Pest vármegye tanügyi viszonyai a dualizmus utolsó éveiben és a forradalmak idején (1906-1919)
ZAbori László munkaerejükre családjuknak a földeken volt szüksége. Ennek következtében aztán némelyik iskola nem is szervezett 5. és 6. osztályt. 1905-ben az akkor működött 556 iskola közül 413 volt csak hat évfolyamos.13 A közigazgatási bizottság minden tanév elején nyomatékosan felszólította az iskolai hatóságokat, hogy mindenütt gondoskodjanak az 5. és 6. osztályok megszervezéséről. Az ismételt felhívásoknak azonban nem mindenütt lett foganatjuk. Főként a megye déli, elmaradottabb vidékein hiányzott az 5. és 6. évfolyam. A baj országos volt, ezért 1907-ben a minisztérium egy körrendeletét bocsátott ki, melynek értelmében, ahol a tanítók mulasztása folytán nem indul meg a tanítás a két felső osztályban, ott ellenük fegyelmi vizsgálat fog folyamatba tétetni.14 Nincs adat rá, hogy ebben az ügyben bárkit is megbírságoltak volna, noha továbbra is csak négy évfolyamos iskolák működtek.15 Alighanem ebben az ügyben nem a tanítók voltak a hibásak: ők tanítottak volna a felsőbb osztályokban is, a gyerekek azonban nem jöttek. Mit lehetett ebben a helyzetben tenni? S ha már az 5. és 6. osztályok sem népesültek be mindenütt, kiváltképp így volt ez a 13—15 évesek számára létesített ismétlőosztályokkal. A megyei vezetés, mint korábban is, tett ugyan kísérleteket az ismétlő tanfolyamok beindítása érdekében, ám nem sok eredménnyel.16 1908-ban például 304 iskolában működött ismétlőosztály. (Az 586 iskola közül.)17 Pedig még 13—15 éves korú cselédeket, iparos tanulókat és gyári munkásokat is külön miniszteri rendelet kötelezte az ismétlő tanfolyamok látogatására. Ha ezt nem tették, úgy munkaadóik büntetésre számíthattak.18 Korábban láttuk, a megyei, de az országos tanügyi vezetés is komoly erőfeszítéseket tett a gazdasági ismétlő iskolák fölállítása érdekében. Ezekben a tanintézetekben ugyanis a földműves gyerekek számára is hasznosítható ismereteket oktattak. (így pl. a lányok női kézimunkát, háztartási ismereteket, konyhakertészetet, tejkezelést, baromfitenyészetet tanultak, a fiúk pedig a mezőgazdálkodás fortélyaival ismerkedhettek meg.) így remélni lehetett, a szülők is inkább hajlandók lesznek ide küldeni gyerekeiket, mint a teljesen céltalannak gondolt ismétlő iskolákba. Apponyi Albert vallás- és közoktatás- ügyi miniszter különösképpen szívén viselte az ügyet. 1906 áprilisában valamennyi vármegye vezetésével tudatta, hogy elsősorban mezőgazdasági ismereteket oktató önálló gazdasági népiskolákat kíván felállítani. Kérte a megyéket, jelöljék meg azokat a községeket, melyek anyagilag képesek ilyen iskolák fenntartására. Pest Vármegye Gazdasági Egyesülete Cegléd, Nagykőrös, Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza mellett még 11 községet hozott javaslatba, ahol is célszerű lenne ilyen típusú tanintézmények 13 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 18. doboz. 204/1907. sz. A tanfelügyelő jelentése a vármegye népoktatásának helyzetéről. 14 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 37. doboz. 3454/1909. sz. Lásd még a 131 928. sz., 1909. december 4-i keltezésű miniszteri körrendeletét. 15 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 146. doboz. 2820/1918. sz. 16 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 24. doboz. 6582/1908. sz. 17 BOROVSZKY II. 206. 18 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 37. doboz. 390/1909., ill. a 6582/1908. sz. miniszteri rendelet. 208
