Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)

Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - II. Pest vármegye tanügyi viszonyai Tóth József tanfelügyelő működése idején (1877-1905)

Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868— 1944 között

sem lehetett tanítani. A minisztérium 1891-ben rendeletben szólította fel a közigazgatási bizottságokat arra, hogy e törvénytelen helyettesítési gyakorlatot mindenütt szüntessék meg.278 Nem tudom, vigasz-e vagy sem, de tény: a tanítók általában régen sem voltak jól megfizetve, és régebben is különmunkákat voltak kénytelenek vállalni. Igaz, egyes tehetősebb iskolafenntartók azért jól megfizették tanáraikat. S különbség még a mai helyzethez képest, hogy a tanítók mindenütt lakást, s ezzel együtt kertet is kaptak, melyek után semmiféle bérleti díjat nem kellett fizetniük! (Sőt sok esetben a fűtésről is az iskolafenntartó gondoskodott.)

Viszont éppen, mivel jelentős eltérések is voltak az egyes iskolák tanítóinak fizetése között, igen gyakoriak voltak az állásváltoztatások. Tudjuk, az ilyesmi nincs előnyére az oktatás, a nevelés ügyének — ezen túl azonban az is baj volt, hogy egy-egy tanító távozását a helyi hatóságok gyakran elmulasztották bejelenteni a közigazgatási bizottságnak. Ennek következtében aztán zavarok keletkeztek a nyilvántartásban, valamint a nyugdíjbefizetések körül. Az 1875-ös XXXII. törvénycikk értelmében az iskolafenntartóknak évi 12 forintot kellett befizetniük egy-egy tanító után a nyugdíjalapba. Ám ez nem minden esetben történt meg, s így a bizottságnak kellett felhívni az iskolafenntartókat, hogy a nyugdíj járulék befizetését el ne mulasszák.279 A nyugdíjak körüli kezdeti nehézségek idővel csillapodtak, viszont az állásváltoztatások bejelentését sok iskolai hatóság továbbra is elmulasztotta. Pedig 1877 októbere óta 5—25 forintos bírságot kellett fizetni azoknak az iskolaszékeknek, illetve elöljáróságoknak, amelyek a „tanítói állomásokon” történt változásokat bejelenteni elmulasztották.280 Az évek során aztán számtalan határozat született ez ügyben, melyekben a tanítóváltozások bejelentésére kötelezték a helyi hatóságokat.281 1891-től a tanítói nyugdíjak meghatározásánál a korábbi fizetést vették alapul. Ezért a minisztérium utasítása nyomán a közigazgatási bizottság elrendelte a tanítói javadalmak (fizetés és egyéb természetbeni juttatások) összeírását.282 A sok unszolásnak, felhívásnak, kérésnek, ha lassan is, de azért meglett az eredménye. A 90-es évtized közepétől a megye tanügyi vezetéséhez már többé-kevésbé pontosan beérkeztek a legfontosabb információk a tanítókról. Talán túl sok is; időközönként ugyanis a tanítók (és óvónők) összeírását is

278 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népiskolai ügyek, 6. doboz. 22 647/1890. sz. miniszteri határozat 1891. január 17-én és a közig. biz. 236/1891. sz. végzése 1891. március 12-én.

279 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 1. doboz. 1443/1878. sz. 1878. november 7. Ekkor a nagykőrösi római katolikus iskola ellen végrehajtást is elrendelnek, mert a nyugdíjjárulékokat semmiféle felhívás ellenére nem fizette be. A nyugdíjüggyel kapcsolatos még a 375/1880. és az 516/1881. sz. két közig. biz. határozat 1880. február 23-án, ill. 1881. április 16-án.

280 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 1. doboz. 1438/1877. sz. 1877. október 13.

281 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 2. doboz. 514/1884. sz. 1884. március 13.,1662/1883. 1883. július 12., 2894/1885. sz. 1885. december 10. Ez utóbbi esetben a tanfelügyelő jelentette, hogy a községi elöljárók és a polgármesterek továbbra is roppant hanyagok e téren, a beállott változásokat nem jelentik. Továbbá lásd még a 697/1886., 2653/1887., 511/1889.,362/1890., 2491/1893., 802/1894.sz. közig. biz. határozatokat.

282 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 8. doboz. A minisztérium 29 751. sz. rendelete, valamint a közig. biz. 1458/1893. sz. határozata 1893. július 13-án.

199