Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - II. Pest vármegye tanügyi viszonyai Tóth József tanfelügyelő működése idején (1877-1905)
Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között helyen a kút vize is, ahonnét az iskolába vizet hoztak, fertőzött volt. A minisztérium 1888-ban felhívta a közigazgatási bizottságokat, hogy az ivóvízellátás terén az iskolai higiéniára ügyeljenek. Változás azonban nem történt. 1890 után azonban Pest megye iskoláiban is alkalmazni kezdték Dr. Oláh Gyula találmányát, egy fedett víztárolót. Ez egy bádog tartály volt, amelyre egy önműködően záró csapot szereltek fel. A berendezéshez tartozó szűrőkészülék pedig a szennyezett vizet megtisztította. Maga a víztároló 20, illetve 34 literes nagyságban is készült, és az iskolák a vételárat részletekben is kifizethették.232 Nem csodálhatjuk, ha az iskolákban uralkodó rossz egészségügyi állapotok miatt időnként járványok ütötték fel a fejüket. Ilyen esetekben — az 1876. évi XIV. törvénycikk vonatkozó paragrafusai szerint — először a beteg gyermekekkel érintkezésbe került tanulókat kellett az iskolától távol tartani. Az iskolát bezárni csak akkor lehetett, ha a járványos betegség már sok tanulót elért. Igen sok iskolában kellett ezért tanév közben szünetet elrendelni.233 A belügyminiszter 1892 márciusában rendeletben utasította a törvényhatóságokat, hogy csakis alapos okkal engedélyezzék az iskolák bezárását, s minden ilyen esetről részletes jelentésben számoljanak be.234 Mint láttuk, szülők és tanítók is jócskán akadtak, akik gyermekeik gyakori betegeskedését a reggeli templomba járásnak tulajdonították.235 236 A legrettegettebb és legpusztítóbb betegség persze a tüdőbaj volt. 1905 júniusában a kormány körrendeletében felsorolta azokat a higiéniai előírásokat, amelyeket be kellett volna tartani ahhoz, hogy a tüdővész tévedésének útját lehessen állni. (A gyerekek használják a zsebkendőt, a köpőcsészét, ne a ruhájukba töröljék az orrukat, naponta mosakodjanak, a tantermeket szellőztessék, évente kétszer meszeljék ki az osztálytermeket, rendszeresen takarítsanak, a beteg gyerek maradjon otthon, tiszta legyen az ivóvíz, énekkel, szavalással erősítsék a tüdőt, óvakodjanak a friss tehéntejtől stb.) A körrendeletben foglaltakat a gyerekeknek ismertetni kellett, az V. és VI. osztályokban pedig mint tananyagot kellett mindezeket . .. ■ 236 tamtam. A járványok elhárítása érdekében nagy jelentősége volt az iskolák tisztán tartásának. Általában a takarítást a gyerekek végezték, mivel az iskolafenntartók szűkös anyagi lehetőségeik miatt nem voltak képesek e célra munkaerőt felfogadni. Láttuk, történtek kísérletek arra nézve, hogy az igazolatlanul mulasztó gyermekek szülei, mintegy a bírságpénz megváltásaként, az iskolák takarítását elvégezzék. Ez azonban nem vált általános gyakorlattá. 1898-tól kezdve a bizottság minden tanév elején rendeletileg szólította fel az iskolafenntartókat, hogy a tanév kezdete előtt a termeket me232 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 5. doboz. 35 762/1890. sz. miniszteri rendelet 1890. szeptember 20-án és a közig. biz. 2384/1890. sz. határozata 1890. október 9. 233 PML IV. 408-b PPSK Vm. alisp. közig. ir. Lásd erre nézve a tárgymutatókat, amelyekből kiderül, hogy minden évben sok iskola zárta be kapuit járvány miatt. 234 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 8. doboz. 11 536/1892. sz. belügyminiszteri rendelet 1892. március 6-án, és a közig. biz. 1047/1892. sz. határozata 1892. május 12. 235 Lásd erre vonatkozóan a 218. és 219. számú jegyzetet. 236 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolai ügyek, 10. doboz. 56 000/1905. sz. miniszteri körrendelet 1905. június 4-én. 191
