Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - II. Pest vármegye tanügyi viszonyai Tóth József tanfelügyelő működése idején (1877-1905)
Záborj László így idejük legnagyobb részét az iskolák meglátogatására fordíthassák. A kiadott utasítás értelmében az anyagi és egyéb adminisztratív kérdésekkel a közigazgatási bizottság foglalkozott volna, míg a tanfelügyelő kizárólag az iskolák belső ügyeiért lett volna felelős. Mindebből Pest megyében semmi sem lett, mert az ellenállásban lelkesen részt vevő tisztviselők a törvénytelennek tekintett minisztérium utasítását egyszerűen ad acta tették, s nem foglalkoztak vele.168 A tanfelügyelői látogatások legfőbb elkeserítő tapasztalata az volt, hogy az iskolai épületek riasztó állapotban vannak, az osztálytermek szűkek és kevés is van belőlük. A népiskolai törvény értelmében egy tanító 80 tanulónál többet egy tanteremben nem taníthatott. Ennek a rendelkezésnek sok helyen nem tehettek eleget, mert nem volt elegendő tanterem. (Bár nem minden esetben az iskola szűkösségével volt baj; előfordult, hogy terem ugyan lett volna, ám az iskolafenntartó nem volt hajlandó több tanítót alkalmazni.)169 A közigazgatási bizottság 1897 elején elrendelte az egyes iskolák tantermeinek és taneszközeinek összeírását.170 Tapasztalva a súlyos hiányosságokat, még ugyanezen év novemberében utasították a községi elöljáróságokat és a városok polgármestereit, hogy ahol szükséges, építsenek új tantermeket és a tanítói állomások betöltéséről is gondoskodjanak. A közigazgatási bizottság megítélése szerint e téren a községi iskolákra hárul a fontos szerep, ezeknek ugyanis helyet kell adni a felekezeti tanintézetekbe esetleg be nem férő gyerekek számára is.171 Ám sem a községi, sem a felekezeti hatóságok nemigen jeleskedtek az új iskolaépületek, új tantermek építése terén. Ennek az volt a nagyon is prózai oka, hogy nem volt pénzük. Az iskolaépítés a század vége felé vett némi lendületet, amikor is a millennium tiszteletére számos új tanintézet létrehozását határozták el. Ezek azonban jórészt állami tulajdonú iskolák voltak. Pest megyében például az albertfalvi, az Örkényi és a tótgyörki népiskolák bérelt épületekben működtek, így az oktatási kormányzat számukra új, saját hajlékról kívánt gondoskodni. Továbbá új épületbe kívánta költöztetni a minisztérium a nyáregyházi, a pusztacsévi, a budafoki, az erzsébetfalvi, a kispesti, a dusnoki, a nagykovácsi, a szigetújfalusi és a taksonyi állami elemi iskolákat. Az építkezések előkészítése céljából a közigazgatási bizottság saját soraiból egy ötfős testületet is életre hívott. (Országosan ekkor 1050 új tanterem és 450 új tanítói lakás felépítését tervezte a kormány, amihez 4 millió forintra volt szükség.)172 1899 augusztusában az elkövetkezendő tanév legsürgetőbb tennivalói közt említi a bizottság, hogy az iskolaépületeket, ha 168 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., ir., III. Iskolai ügyek 70 000/1905. sz. miniszteri körrendelet, 1905. augusztus 20. 169 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 7. doboz. 736/1891 sz. 1791. április 9. Itt a székesfehérvári püspök levelében arról panaszkodik, hogy némely község iskolájában egy-egy tanító száznál is több gyereket tanít, akik mind egyetlen tanteremben szoronganak. 170 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 14. doboz. 159/1897 sz. 1897. január 14. 171 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 14. doboz. 3509/1897.sz. 1897. november 11. 172 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 16. doboz. 12 230/1898. sz. miniszteri leirat és a közig. biz. 1379/1898. sz. határozata 1898. június 16-án. 178
