Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - II. Pest vármegye tanügyi viszonyai Tóth József tanfelügyelő működése idején (1877-1905)
Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között tárterületén szétszórt tanyákon élő szegény szülőknek „teljesen lehetetlen a várostól 2—3 óra járásnyira eső pusztától a városi iskolába járatni gyermekeiket”. Ráadásul ezek a családok „anyagi viszonyaiknál fogva képtelenek arra, hogy gyermekeiket a városon fizetett helyen iskoláztassák, ezeknek az iskolába járás alóli fölmentését a legkényszerítőbb szükség parancsolja, de ezeknek a városi iskolába való fel-illetve bejárását a várostól fél mérföldnél távolabb lakván, a közoktatási törvény sem követeli”. A megoldás az iskolaszék szerint az, ha a város új tanyasi iskolát állít fel, amire nézve már meg is történtek a szükséges intézkedések. De a kiskunhalasi községi iskolaszék végrehajthatatlannak ítélte a közigazgatási bizottság rendelkezésének azon passzusát is, mely az iskolába nem járó gyermek karhatalommal történő elővezetését mondta ki. Ez ugyanis sérti a szülők jogait. Az a szülő, aki szegénysége miatt gyermekét iskolába járatni nem tudja, s a bírságpénzt sem képes kifizetni, joggal perelheti be a hatóságokat szülői jogainak korlátozása miatt. Egyébként is kérdéses, az előállító rendőri hatóság miként tudná egész nap ellátni az elővezetett gyermeket? így tehát a kiskunhalasi községi iskolaszék arra kérte a közigazgatási bizottságot, Kiskunhalas város vonatkozásában helyezze hatályon kívül a határozat vitatott pontjait. Kérelmezték továbbá, hogy az iskolafelmentési kérelmeket a helyi iskolaszékek bírálják el, ne pedig a tanfelügyelő.118 A közigazgatási bizottság azonban nem kivételezett, s a város folyamodványának nem adott helyt. Viszont felszólította a képviselő-testületet, hogy a tanyasi gyermekek iskoláztatásának problémájára mielőbb találjon megoldást.119 Akadtak olyan községek, amelyek az iskolaügy érdekében hozott szigorú rendelkezések végrehajtását egész egyszerűen szabotálták. 1896 novemberéig például 106 község még egyáltalán nem küldte be az iskolamulasztási kimutatásokat a tanfelügyelőnek.120 A királyi tanfelügyelő jelentése szerint Pilisszentkereszt és Pilisszántó községekben az iskoláztatás ügye a „legelképzelhetetlenebb módon elhanyagoltatik”, „az elöljáróság mit se törődik az üggyel”, „a járási főszolgabíró a hozzá intézett megkeresésre még csak nem is válaszol”.121 A közigazgatási bizottság éppen két évvel az ominózus rendelkezések kiadása után kénytelen volt megállapítani, hogy az iskolamulasztások ellenőrzése terén hanyatlás mutatkozik. Ezért a bizottság utasította a tanfelügyelőt: a jövőben havonta terjessze a testület elé azon községek névsorát, amelyek a mulasztási íveket a megadott határidőre nem küldték be. S ezek a hanyag elöljáróságok szigorú büntetésre számíthattak.122 Némi haladás azért mégis mutatkozott, mert 1897 januárjában már csak 10 községet kellett elmarasztalni a mulasztási ívek be nem 118 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 9. doboz. Kiskunhalas város községi iskolaszékének a közig, biz.-hoz irt levele a 117/1894. sz. alatt, 1894. október 10-én. 119 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. népoktatási ügyek, 9. doboz. 2765/1894. sz. határozat, 1895. január 10-én. 120 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 13. doboz. 2989/1896. sz. 121 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 9. doboz. 1426/1894. sz. A közig. biz. 1894. június 14-i ülésén. A felsorolt ügyekben vizsgálat indult. 122 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 13. doboz. 1936/1896. sz., 1896. augusztus 31. 165
