Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - II. Pest vármegye tanügyi viszonyai Tóth József tanfelügyelő működése idején (1877-1905)
Zábori László 1883-ban Jagócsi Péterfy József személyében a tanonciskolák országos szervezése és felügyelete céljából miniszteri biztost nevezett ki, aki kinevezése után felszólította a közigazgatási bizottságokat, hogy végeztessék el minden településen a mesterinasok pontos összeírását, s hívják fel a területükön működő iparkamarákat az újonnan szervezendő iskolák támogatására.'4 így az iparosiskolák szervezése Pest megyében is megindult, melynek eredményeképp 1890-ben 18 helyen működött ilyen típusú iskola. Tanonciskolát találunk ekkor Abonyban (1882-ben jött létre), Albertfalván (1886), Cegléden (1884), Kalocsán, Kecskeméten (1883), Kiskunfélegyházán (1884), Kiskunhalason, Kispesten (1889), Kiskőrösön, Kiskunmajsán, Kunszentmiklóson, Mono- ron (1885), Nagykőrösön (1884), Újkécskén, Újpesten (1884), Szabadszálláson és Vácon (1884).34 35 A későbbiekben szerveztek még tanonciskolát Budafokon (1891), Aszódon (1908), Erzsébetfalván (1896), Gödöllőn (1901), Rákospalotán (1898), Soroksáron (1894), Szentendrén (1908), Újpesten (1905), Vecsésen (1908), valamint Csepelen (1909).36 A tanonciskolák esetében — mint egyébként más iskolák esetében is — az egyik legfőbb gondnak azt tartották, hogy noha a szabályzat tíz hónapos szorgalmi időt írt elő, a valóságban a tanév jóval rövidebb volt. Nem egy helyen szeptember végén, október elején kezdődött a tanév, ami aztán május végén már véget is ért. A Pest megyei közigazgatási bizottság a minisztérium sürgetésére 1890-ben elrendelte, hogy az ipa- rostanonc-iskolai bizottságok az iskolai év kezdetéről és végéről a királyi tanfelügyelőt idejekorán értesíteni kötelesek.37 Mint láttuk, 1876-ban a megyében csupán 4 helyen, Cegléden, Nagyabonyban, Kecskeméten és Kalocsán működött polgári iskola, Nagykőrösön pedig felső leányiskola.38 1884-ben öt polgári és három felső leányiskolát találunk (amelyek közül az egyik polgári állami, három polgári községi, egy pedig római katolikus; két felső népiskola községi, egy pedig református volt.)39 Ám ez korántsem volt elegendő. A népiskolai törvény 59. és 67. §-ai ugyanis elrendelték, hogy minden 5000 főnél nagyobb lélekszámú településen felső népiskolát, illetve ahol az anyagi feltételek adottak, polgári iskolát kell felállítani.40 Pest megyében ekkoriban tizennégy 5000-nél nagyobb lélekszámú település volt, amelyek közül 1884-ben hat helyen nem tettek eleget a népiskolai törvény említett rendelkezésének. Ebből azután számos gond származott. Mert azok a gyerekek, akik a négy elemi elvégzése után szerettek volna tovább tanul34 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ír., VII. Népoktatási ügyek, 2. doboz. 880/1883. sz. A közig. biz. 1883. november 8-án, 2340/1883. sz. alatt foglalkozik a kérdéssel, s intéz felhívást ez ügyben a közigazgatás alsóbb szerveihez. 35 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 3. doboz. Az 1890. október 9-i ülésén a 2389. sz. határozat. Lásd továbbá BOROVSZKY II. 221. 36 BOROVSZKY II. 221. 37 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 3. doboz. 2383/1890. sz. végzés az 1890. október 9-i ülésen. 38 PML IV. 365-a PPS Vm. Tanker. Isk. tan. jkv. 1870-76. Az 1874. november 17-i ülés, ill. BOROVSZKY II. 204. 39 BOROVSZKY II. 204-205. 40 CJH 406, 408. 144
