Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - I. Tanügyi állapotok Pest megyében a tankerületi iskolatanács működése idején
Zábori László szonyimkról nevezett iskolanővérek hozták létre iskolájukat.31 Dömötör János tanfelügyelő az iskolatanács 1876 szeptember 4-i záróközgyűlésén kifejtette, hogy a polgári és felső népiskolák szervezése azért nem halad a kívánt ütemben, mert a népiskolai törvény rendelkezései szerint az 5%-ot nem lépheti túl a községi iskolai adó. Márpedig ez az 5% nem valami jelentős összeg.32 A polgári, de főleg a felső leányiskolákkal nem csak Pest megyében, de másutt is baj volt: csekély volt rájuk az igény, mert aki tehette, gimnáziumban folytatta tanulmányait, míg a többség, és főként a falusi gyerekek számára a hat vagy épp a négy elemi iskolai osztály elvégzésével örökre befejeződött az iskoláztatás. Aki viszont mégis tovább kívánt tanulni, annak számára a megyében ekkoriban működő hét gimnázium adott erre lehetőséget. Az 1870-es években gimnáziumot találunk Kalocsán (nyolcosztályos jezsuita főgimnázium), Nagykőrösön (nyolcosztályos református főgimnázium), Kiskunhalason (nyolcosztályos református főgimnázium), Vácon (hatosztályos piarista gimnázium), Kunszentmiklóson (hatosztályú református reálgimnázium), Kiskunfélegyházán (hatosztályú római katolikus algimnázium), valamint Aszódon (négyosztályú evangélikus algimnázium). A felsorolt tanintézeteknek az 1873/74-es tanévben összesen 1170 tanulója volt. Az izraelitáknak középiskolájuk nem volt, ők a fennálló felekezeti gimnáziumok valamelyikében tanultak.33 A gimnáziumok életét a felekezetek maguk irányították, legfelső szinten pedig a minisztérium; a tankerületi iskolatanácsok, illetve a tanfelügyelő joghatósága föléjük nem terjedt ki. (A tankerületi igazgatóságok megszervezésére majd csak 1883-ban kerül sor.) Hittani (vagyis papnevelő) intézet, szeminárium az 1870-es években Kalocsán és Vácott működött. Az 1735 óta fennálló kalocsai érseki hittani intézetnek 1873-ban 28 bennlakó tanulója volt. A váci püspöki hittani intézet 1764-ben keletkezett, s falai között az 1873-as esztendőben 13 bennlakó növendék tanult. Tanítóképző intézetet találunk ekkoriban Nagykőrösön (református), Kalocsán (katolikus), valamint ez utóbbi városban külön tanítónőképző intézet is működött. Érdemes még megemlékezni a Siketnémák Váci Intézetéről, amelynek az 1875/76. tanévben 92 növendéke volt. Ezek a gyerekek hat osztályban tanultak, többségüket különféle iparos ismeretekre oktatták. 1876-ban pedig gróf Károlyi István nagylelkű adománya, valamint más társadalmi és magánszemélyek adakozása lehetővé tette Rákospalotán egy gazdaintézet felállítását.34 De ne feledkezzünk el a legkisebbekről sem: 1876-ban Pest megyében 12 kisdedóvó működött. Óvodát találunk ekkor Cegléden (társulati), Kecskeméten (itt kettő is volt, mindegyik községi), Kiskőrösön (községi), Nagyabonyban (magán), Budafokon (az egyik községi, a másik magán), Újpesten (községi), Vácon (Fröbel-féle egyesületi), Gödöllőn (egyesületi), Nagykőrösön (egyesületi) és Kalocsán (római katoli31 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1874. november 17-i ülés jegyzőkönyve, illetve BOROVSZKY 1910, II. 204. és 223. Az 1876-ban működő ceglédi és kecskeméti polgári, illetve nagya- bonyi polgári fiúiskolába összesen 294 fiú és 149 leány, vagyis 443 tanuló járt az 1876/77-es tanévben. 32 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1876. szept. 4-i záróközgyűlés jegyzőkönyve. 33 GALGÓCZY 1877, II. 205-206. 34 GALGÓCZY 1877, II. 206-207. 124
