Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - I. Tanügyi állapotok Pest megyében a tankerületi iskolatanács működése idején
Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között körüli munkákban, kisebb testvéreiket őrizték, netán már a földeken dolgoztak. A pusztákon pedig, a nagy távolságok miatt, hogyan juthattak el a gyerekek az iskolákba (főleg ha netán cipőjük sem volt)? Látva ezt az áldatlan helyzetet, Eötvös József miniszter 1870 novemberében rendeletben utasította a tanfelügyelőket, hogy különös gondot fordítsanak a pusztai iskolák számának gyarapítására. Ennek megfelelően Szász Károly tanfelügyelő javaslatára a Pest megyei iskolatanács a megye öt járásában egy-egy bizottságot hozott létre, amelyek feladata újabb és újabb tanyasi iskolák felállítása volt. Lelkesedésben nem volt hiány. 1871 tavaszán Kistétényben, Nyáregyházán és Dánoson állami segítséggel megindult az iskolák építése, másutt pedig a tanítók fizetésemeléséhez sikerült szerezni némi államsegélyt.25 A pusztai iskolák kérdésével kapcsolatos vita során mondotta Szász Károly, hogy „Magyarországon innentől nem szabad lenni egy szívnek, mely ne érdeklődjék, egy karnak, mely meg ne mozduljon, s egy talpalatnyi földnek, mely ne adózzék a közoktatás szent ügyéért”.26 Ám a lelkesedés önmagában kevés volt (bár anélkül még addig sem jutottak volna), mert a pusztai iskolák felállítása roppant lassan haladt. Az amúgy is többnyire koldusszegény községek, amelyekhez a puszták tartoztak, érthető módon továbbra is csekély áldozatkészséget mutattak. Az államsegély lendített valamit az ügyön, ám 1876-ig így is csak négy pusztai iskolát sikerült létrehozni.27 De még ennél is csekélyebb volt az előrelépés a polgári, illetve a felsőbb népiskolák szervezése ügyében. Az 1868-as népiskolai törvény kimondta, hogy minden 5000 főnél nagyobb lélekszámú településen felsőbb népiskolát, illetve ahol az anyagi lehetőségek adottak, polgári iskolát kell felállítani.28 1 8 70 őszén Kecskeméten, Cegléden, Nagykőrösön és Óbudán már eleget tettek az említett rendelkezésnek, ugyanakkor a többi tizenegy, ötezer lakosnál népesebb településen még nem volt se polgári, se felsőbb népiskola.29 Az iskolatanács ezért a megye egy-egy járására kiterjedő hatáskörrel albizottságokat választott, amelyek feladata volt a polgári és a felsőbb népiskolák létrehozása.30 Igazi eredményt azonban nem sikerült felmutatni, hiszen 1874-ben csak a ceglédi polgári és a nagykőrösi felsőbb leányiskola működött, igaz, 1876-ra sikerült Nagyabonyban és Kecskeméten polgári iskolákat szervezni. Kalocsán pedig a Miasz25 SZÁSZ 1871,5. 26 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1870. november 16-i ülés jegyzőkönyve. 27 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1876. szeptember 4-i záróközgyűlés jegyzőkönyve. 28 CJH I. 406, 408. Az 1868/XXXVIII. törvény 59. és 67. paragrafusai. 29 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1870. november 16-i ülés jegyzőkönyve. Az említett 11 település, amelyeknek felsőbb vagy polgári iskolát kellett volna állítaniuk, de ezt nem tették meg: Kalocsa, Vác, Abony, Kiskőrös, Dunapataj, Dunavecse, Monor, Nagykáta, Solt, Ráckeve és Újpest. Ami pedig a már létrejött iskolákat illeti: Óbudán polgári fiúiskola működött egy tanárral; Cegléden polgári fiú- és lányiskolát találunk két évfolyammal, három tanárral, egy tanítóval; Nagykőrösön felső leányiskola volt egy igazgatónővel és egy tanítónővel; végezetül pedig Kecskeméten 1870 őszén Tatay Karolina megnyitotta háromosztályú felső leányiskoláját. 30 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1870. november 16-i ülés jegyzőkönyve. 123
