Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Völgyesi Orsolya: Kossuth Lajos és Pest vármegye 1845-ben
Kossuth Lajos és Pest vármegye 1 845-ben gyen ilyesmit, mert a kancellár elhatározta, hogy ily esetben mind a hármat rögtön elfogatja. Azalatt a memorandum két példányban le volt tisztázva, s titkos úton a két főhercegnek benyújtva; Batthyány, Kossuth és Szentkirályi tehát teljes megelégedéssel, elvégezvén az elvégzendőket, visszamentek Pestre”.35 Batthyány kijelentése egyébként azért is tűnhetett hihetőnek, mert már a november 12-i pesti közgyűlésről készített titkos jelentés is arról számolt be, hogy Kossuth — szükség esetén — lehetségesnek tartotta volna idegen hatalmak beavatkozását, és ebben az összefüggésben a bécsi és linzi békekötésre hivatkozott, ahol a magyar nemzet léte vallási tekintetben idegen hatalmak által van garantálva. A főhercegek számára készített emlékirat szerint a horvátországi tartománygyűlés átalakítása sérti a magyar alkotmányt, mivel a kormányzat a törvényes állapotokat egyoldalú kormányrendelettel változtatta meg. Továbbá az így átalakított tartomány- gyűlés hatáskörébe akar utalni olyan kérdéseket is, amelyek eddig kizárólag a magyar törvényhozás illetékességébe tartoznak. A memorandum tehát a következőképpen érvelt: „A magyar alkotmány lényeges alapja abban áll, hogy a statuspolgárok statuspolgári viszonyai, következőleg, és főképp tehát az egyes polgároknak a törvényhozó hatalomba befolyása is nem egyoldalú kormányrendszabály, hanem csak alkotmányos törvényhozás útján szabályoztathassanak. Ezen alapjog közös a magyar s a kapcsolt részekkel. Amiként egy királyunk van, úgy egyenlőn bírják az alkotmányos lét közös jogait is. És ez azon elv, mellyen a magyar korona oszthatatlan egysége nyugoszik. Minden oly rendszabály tehát, mely a közös jogot sérti, vagy a magyar korona egységét bontja föl, vagy az alkotmányos lét garanciáját semmisíti meg minden polgárra nézve. Ezért minden hasonló sérelem egyszersmind jogok sérelme is. Kik pedig közös jog törvényszerű biztosságát dúlják fel: magának a jog létezésének hitét törlik el, — mert ahol a polgár, közös jogai gyakorlatában önkényes kormányrendeletek által megszoríttathatik, ott minden polgárnak jogát hasonló önkény sújthatja, — s biztosított jogállapot helyébe kegyelem szeszélye lép, és az alkotmányos élet agyrémmé vál.”36 A memorandum szerkesztői úgy látták: „A hatalom egyik árnyoldala, hogy a dolgokat nem akképp látja, amint azok léteznek, hanem amint azok által tükröztetnek elő, kiknek érdekükben van, a dolog állását napfényre nem hozni. Lehetetlen, hogy ő felsége Horvátország állapotáról kellőleg volna értesítve, mert ha volna, rég akadályozta vala azon emberek lépéseit, kik koronája legbecsesb drága kövével ily köny- nyelmű játékot űznek.” A dokumentum készítői tehát arra kérték a főhercegeket, segítsenek abban, hogy az uralkodó valós képet kapjon a horvátországi viszonyokról. „Látni fog ott őfelsége egy állapotot, mely a polgári háborúhoz hasonló, és a lázadással rokon, — látni fog egyrészről férfiakat, kik a létező közös álladalmi kötelékeket személyes bátorságuk szünet nélküli feláldozásával is épen fenntartani törekszenek, — másrészről pedig egy pártot, mely a magyar hon eránt mondhatatlan dühvei előidé35 A történtekről 1. PULSZKY 1958, 253-256. 36 Az 1846. január 9-i közgyűlésen az eredetileg német nyelven készített memorandum magyar nyelvű fordítását nyújtották be a rendeknek, az idézet ebből a fordításból származik.