Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)

Völgyesi Orsolya: Kossuth Lajos és Pest vármegye 1845-ben

Kossuth Lajos és Pest vármegye 1 845-ben

beszédét is. Ez az indítvány azonban nem talált helyeslésre, mivel az ellenzéki vezetők még a közgyűlés előtt tartott konferencián megállapodtak abban, hogy a körlevelet ez alkalommal mellőzik, és először megvárják, hogy a Patay által megtett javaslatra hozott megyei végzés milyen hatást vált ki a kormánynál. Patay indítványát végül egy órai vita után elfogadták.10 11 A végzés ellen csupán ketten beszéltek, két katolikus pap, Körmöczy Imre" és Gyarmathy János.12

Az 1845 májusában megtartott tisztújítás alkalmával egyébként Pest megyében érezhetőek voltak az ellenzéken belüli feszültségek. Csanády György13 a történtekről így számolt be Pompéry Jánosnak: „Közelebbi politikai újságunk a múlt kedden végbement tisztújítás. S ez azért emlékezetes, mert Pestnek minden liberális szelleme mellett is eddig a nepotizmus restaurait Ráday és Patay által, most azonban ezek ellenében az értelmiség győzelmes harczot vitt az arisztokráciával. Nyári lett másodalispán, ellenökre amazoknak, kik azért tárták iszonyatosnak az ő fölemeltetését, mert »debreczeni tógás deák vala.« (!)”14 Csanády beszámolóját egyébként az 1845 májusában készült titkos jelentések is megerősítik.15 Ezek szerint a Pest megyei ellenzék két meghatározó szereplője, Patay József és gróf Ráday Gedeon nem támogatta Nyáry Pál főjegyző másodalispánná történő megválasztását, és ezáltal szembekerültek Kossuthtal, aki Nyáryt a nemzeti jogok védelmezőjének tekintette a kormánnyal, és a nép oltalmazójának az arisztokráciával szemben. Kossuth a Nemzeti Körben tartott egyik megbeszélésen kijelentette, a jelenlegi körülmények között, mikor a kormány az adminisztrátori rendszer bevezetésére készül, olyan alispánra van szükség, aki élvezi a rendek bizalmát és megfelelő bátorsággal rendelkezik. A Nyáry melletti korteskedésben vezető szerepet játszott a radikális politikai nézeteket valló Besze János is, aki egyébként éppen Kossuthra hivatkozva érvelt a jelölt megválasztása mellett. Az április 21-én egy vendéglőben összegyűlt kb. 1500 nemes előtt ugyanis „a nagy hazafit, Kossuthot” idézve figyelmeztette a jelenlévőket arra, hogy a kormány legújabb intézkedései a helyhatósági jogokat és a nemesi szabadságot veszélyeztetik, és ebben a helyzetben egy gyenge alispán a kormány érdekeit szolgálná, Nyáry megválasztásával azonban olyan személy nyerné el a tisztséget, aki képes megvédeni a nemesség jogait. Ezután a tömeg Besze vezetésével a vármegyeházához vonult, hogy Szentkirályit és Nyáryt döntésükről tudósítsák. A Patay és Ráday által támogatott Fáy György egyéb10 Széchenyi a vitát egyébként igy összegezte: „1845. márc. 10. Administratorem etc. Angelegenheit. Teleky L[atzy] spricht am Stärksten. Kossuth am Schönsten, Besze am Wahrsten, Majláth am Dümmsten...” (VISZOTA 1939, 180.)

11 Körmöczy Imre (1811-1871) teológiai doktor, 1844-től a pesti egyetem hittudományi karán az egyháztörténet professzora, 1846-tól nagyváradi kanonok.

12 Gyarmathy János (1810-1883) 1834-től teológiai doktor, 1835-ben a központi papnevelő intézetben tanulmányi felügyelő, majd 1836-tól a központi papnevelő intézet könyvtárosa volt. 1837-ben szentelték pappá, 1838 és 1840 között a Magyar Sziont szerkesztette.

13 Csanádyról, aki 1845 elején tagja, majd könyvtárosa volt a Nemzeti Körnek, 1. bővebben MARTINKÓ 1970, 140.

14 Csanády György Pompéry Jánosnak. Pest, 1845. május 10. OSZK Kt. Levelestár.

15 MÓL Inform. Prot. 1845. május 2. XVI. ülés és 1845. május 10. XVII. ülés.