Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.5. A pártolási formák egymásra épülése: Pest vármegye és a színházügy
Az a vármegyei stílus, amelyet Földváry és kiküldöttségi társai képviseltek, kevésbé volt alkalmas a nemzeti színház szellemi felépítésére. Minthogy erre a színházi de- putáció író-tagjai (Fáy, Döbrentei) sem formáltak jogot, a feladat a romantikus triász kezébe ment át. Bajza József már 1836-ban, az általa szerkesztett Kritikai Lapok hasábjain leírta az „új iskola”, a romantikus színházművészet sajátosságait, mintegy zsinórmértékül adva elveit a színikritika számára; ugyanezt tette Elméleti töredékeiben a dramaturgia terén Vörösmarty Mihály az Athenaeum hasábjaiban, 1837. május 21. és július 23. között nyolc folytatásban.545 A liberális irodalom reformellenzék legmarkánsabb csoportja tehát már azt megelőzően elvi irányokat jelölt ki a leendő művészeti vezetés számára, hogy abban részt venni akár reménye is lett volna. Megrendelőként lépett fel viszont a vármegye a nyitódarab ügyében. A színházi kiküldöttség először 1836. november 22-én foglalkozott a kérdéssel: a drámapályázat ötletét elvetették, helyette „egy, a’ tárgyat minden oldalról kifejező Prolog” írására kérték fel az ülésen jelen nem lévő Fáy Andrást. Ő az 1837. január 15-i ülésen elhárította a megtiszteltetést és ezután „El határoztatott az alkalmatossággal: hogy az új Magyar Színház ki nyitásakor szavalandó Prolog készítésre Tettes (= tekintetes) tudós Vörösmarty Mihály Úr kerestessék meg. Mellynek következésében az érintett végre a’ tisztelt Úr különös [= külön] Levél által rendeltetett megkéretni.”546 Nyáry Pál aljegyző még aznap írt Vörösmartynak, aki 1837. március 17-i levelében mondott igent és (mindvégig csendben dolgozva) július 26-án vagy 27-én olvasta fel a kész prológot, az Árpád ébredése c. egyfelvonásost a részvénytársaság igazgatóválasztmányának, akik meg is kérték a szerzőt, tanítaná be a szép, de nem könnyű verses szöveget a színészeknek.547 Az Árpád ébredése valóban színházpolitikai írás: a vármegye megrendelésének megfelelően („a’ tárgyat minden oldalról kifejező Prolog”) színpadra idézte mindazokat az erőket, amelyek a társadalomban a színházügy mellett és ellenében munkáltak. Az egyfelvonásost az egykorú kritika így is fogadta: a vélemények megoszlottak róla, a konzervatívok dühödten támadták, sőt paródiát is írtak rá.548 1837. augusztus 1-jétől (a következő, 1.5.6. alfejezetben említendő előzmények után) Bajza József lett a Pesti Magyar Színház első igazgatója. Ezzel a nemzeti játékszín a liberális nemzetnevelő program intézményhármasságának („templom-iskola- színház”) lett működő része; a jogaiba kerülő anyanyelv révén az erkölcsnemesítésnek és az érdekegyesítésnek institutumaként. Már Bajza fogadta és szerződtette az igazgatóválasztmány nevében 1839. március 31-ig a színészeket, akik 1837. március 19-ig játszhattak a budai Várszínházban, miután húsvétkor lejáró ottani bérletüket Pest vármegye már nem újította meg. A színháznyitásig eltelt hónapokat vidéki vendégjátékokkal hidalták át, szinte élő bizonyítékaként annak a fejlődésnek, amelyet a művészetek respublikájában helyet foglaló magyar színházművészet elért. (Egressy 545 BAJZA 1836; az Elméleti töredékek kritikai kiadása: VÖM XIV. 5-59. (főszöveg), 286-337. (jegyzet). 546 PML, IV. 7-ab. PPS Vm. Szín. Vál. ir„ 1. doboz, 1837. jan. 15-i jkv. 547 A Nyáry-Vörösmarty levélváltás lappang. Vörösmarty válaszának hasonmása: REXA 1928, 52-53. között. A levélváltás legutóbb: VÁNDORSZÍNÉSZÉT 239-248. Az Árpád ébredésének is van hasonmás kiadása: REXA 1928, mellékleteként. 548 Erről másutt írtunk: KERÉNY1 1975, 248-249. 136
