Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.5. A pártolási formák egymásra épülése: Pest vármegye és a színházügy
remélni. Ezért — mielőtt gr. Ráday Pál és Kelemen László október 30-án, már az első két előadás bizonyító erejű sikerével, Pozsonyba indultak volna, hogy ott (latin) felségfolyamodványt nyújtsanak be az uralkodónak és (magyar nyelven) levelet adjanak át a rendeknek — a társulat már október 15-én levéllel fordult Pest vármegyéhez, megfogalmazva a magyar színészet nyelvművelő és erkölcsnemesítő célkitűzéseit, kérve a közbenjárást a Helytartótanácsnál — ekkor még országos működési engedély, de elsősorban a pest-budai színházakba bejutás reményével. Az instanciát — 1792. december 29-i levelének tanúsága szerint — Rát Pál fogalmazta.341 A megyei közgyűlés másnap, október 16-án (átvéve a társulat levelének érvrendszerét) nemcsak a Helytartótanácshoz fordult, de végzését országgyűlési követével, Szily József alispánnal is közölte.342 Még nem tért vissza Ráday és Kelemen a pozsonyi útról, amikor a társulat — a gr. Emanuel Unwerthtel, a pest-budai színháznak 1790 és 1793 közötti albérlőjével343 való első egyeztetési kísérlet kudarca után — ismét a vármegyéhez fordult, 1790. november 16-án. A közgyűlés másnapi határozata csak ugyanazt tanácsolhatta, amit a Helytartótanács is válaszolt az október 16-i felterjesztésre: a színtársulatnak a két város, Pest és Buda tanácsához kell fordulnia, hiszen ők adják bérbe a játszóhelyeket.344 A kialakult patthelyzetben Pest vármegye szerepe abban állott, hogy átiratával és fel- terjesztéseivel napirenden, „ébren” tartotta a kérdést, és együttműködve a Helytartótanács színházbarát tisztviselőivel (gr. Zichy Károly országbíró, a Pest megyéhez küldött 1790. november 5-i leirat aláírója maga is részt vett az október 25-i, első előadáson), nyomást gyakoroltak a két városra és a bérlőkre. így sikerült elérni, hogy Unwerth, aki 1791 februárjában elhárította a magyar társulattal még a párbeszédet is, ugyanezen év október 23-án egyezséget kötött, amely — a kialakult intézménystruktúra keretein kívül ugyan — elfogadta a magyar színészet jelenlétét a kettős városban: előadásonként lefizetendő 3 arany ellenében és külön épületben egész évben játszhatott.345 A magyar színtársulat így jutott — évi, negyedévenként fizetendő 200 forint bérleti díj fejében — a budai Duna-parton állott, eredetileg a hajóhíd elemeinek téli tárolására használt deszkaszínház, az ún. Reischl-ház használatához; felújítása és az alapkészletek beszerzése fel is emésztette az addig begyűlt, egyszeri segélypénzeket, így gr. Batthyány József hercegprímás 600 forintját.346 Hogy a működési költségeket a jegybevételek nem tudják fedezni, az az 1792. május 5-dikével megindult rendszeres játszás során mihamar, tényszerűen kiderült. A társulat már 1791. november 9-i levelében, amelyben Pest vármegyének az Unwerthtel kötött egyezséget bejelentette, kérte gyűjtés megindítását;347 1792 folyamán négy ízben fordultak (most már) valamennyi törvényhatósághoz hasonló kéréssel. Mindezt tetézték a gyakorlatlanságból származó 341 PML, IV. 76. Színházi ir. lt.-i gyűjt. 1. doboz. Közöltük: VÁNDORSZÍNÉSZET 20. 342 A beadvány, a közgyűlési határozat és a levél szövege (PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 3984/1790.) END- RŐDY 1792-1793, I. XVI-XXI. Tartalmi elemzésük: BAYER 1887, I. 77-79. 343 Unwerthről a legtöbb adatot egy védekezése tartalmazza (1796), amelyben a pesti Kemnitzer-házban fenntartott illegális játékbarlang vádja ellen tiltakozott: birodalmi gróf, nyugalmazott katonatiszt, 20 éve él Magyarországon, br. Rudnyánszky Erzsébetet vette feleségül, vö. PML, IV. 3-c/l. PPS Vm. Kgy. ir. 380/1796. (febr. 26.). 344 PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 4270/1790. 345 E tárgyalásokra 1. ENDRŐDY 1792-1793, LXVII. és kk.; BAYER 1887,1. 94-107. 346 A Reischl-házra vonatkozó szerződés: ENDRŐDY 1792-1793, II. VI-VII.; BAYER 1887,1. 111-112. 347 PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 2555/1791. 93
