Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

Bevezetés

BEVEZETÉS

A feudális vármegye funkcióit — a helyhatósági jogot (ius municipalis), a rendeletalkotói, a végrehajtói feladatkört — az egykorú és a mai szakirodalom egyaránt jól és pontosan írta le.1 Mellőlük azonban mindenhol hiányzik a vármegye kulturális szerepének elemzése. Annak ellenére, hogy a tények rögzítése korrekten megtörtént: Nyáry Pál, a megyeszerkezetet jobbító kiküldöttség javaslatait összegző főjegyző már beszámolhatott arról, hogy az 1836:111. (a magyar nyelv jogait kiterjesztő) te. végrehajtására ügyelő állandó deputációt küldtek ki (a meglévő négy: az árvaügyi, az országgyűlési tárgyakat számon tartó, az úti és közteherfelosztó, valamint az egészség- ügyi mellé); valamennyi tagját, 12 főt, továbbá elnökét, jegyzőjét és jogászát is a közgyűlés választotta. A vármegye ügyészének feladatkörébe beépült a közalapítványok működésének ellenőrzése, a szolgabírák kötelességei között pedig szerepelt a vármegye nyelvi rendeletéinek végrehajtása, jelesül: magyar jegyzők és tanítók félfogadása, valamint a magyar nyelvű oktatás és ügyintézés érvényre juttatása.2 Ifj. Palugyay Imre jegyzetben említett művének statisztikai kötetei minden vármegyénél közük az 1840:XLIV. te. által előírt, a Nemzeti Színház javára szolgáló subsidiumot. (Pest vármegyére 17.482 forint 32 1б/бо krajcár jutott, egy nemesre 1 forint 26 krajcár).3 A kulturális-művészeti célra szolgáló reformkori kötelező kivetések a közteherviselés előkészítői.

E téren tehát munkahipotézisünk sem lehet szerényebb, mint hogy: az 1837-től egyértelműen vezérvármegyének aposztrofálható Pest kulturális szempontból is te- kinthető-e ilyennek, s ha igen, mikortól? A kulturális érdekegyesítés valóban megelőzi-e és képes-e támogatni a politikai érdekegyesítést? Kulturális érdekegyesítésen a továbbiakban a nemzetfogalomban testet öltő közös szellemi hagyománynak azt a minimumát értjük, amely egyaránt elfogadható volt a társadalmi élet más területein eltérő nézeteket képviselők számára — s ez hosszú időn át a nyelvkérdés volt.4 így vizsgálódásaink középpontjába azok a művészeti ágak kerültek (az irodalom és a színház), amelyek alapvetően a nyelv közegében alkotnak, s a többi művészeti ágra (a képzőművészetre, a zenére) csak az előbbiekkel összefüggésben utalunk.

Ami a munkahipotézis mellé rendelhető források kérdését illeti, a vármegye említett, komplex feladatköréből következően kultúraszervezése, mecénási feladatvállalása teljes tevékenységi körének írásos anyagában fellelhető és dokumentálható. Pest vármegye levéltáránál maradva: a nemesi közgyűlés jegyzőkönyvei és az 1. kútfőbe sorolt közigazgatási iratok alkotják forrásaink zömét, de találunk írókról életrajzi ada1 PALUGYAY 1844-1848,1. 129.; legújabban pedig STIPTA 1995, 7-10.

2 JAVALLAT 1840, 35., 64., 89-90.

3 PALUGYAY 1844-1848, IV. 73.

4 VARGA 1961.

7