Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.3. Az irodalomszervezés alkalmi formái
tunk: amíg a reformkori esetekben — minden nehézkessége, körülményessége dacára — a feudális vármegye legjobb arcát mutatta, emberközelinek láttatva a személyes kapcsolatokat, akár összefonódásokat is, addig a kétségkívül korszerűbb abszolutizmuskori adminisztráció, nélkülözve a személyesség feltételét, az önkormányzatiságot, legrosszabb oldaláról mutatkozott be. Schodelné — még a Nemzeti Színház aktív tagjaként — 1844-ben 4000 forint kölcsönt adott élettársának, Nyáry Pálnak, hogy az „úri lakot” építhessen Nyáregyházán. Természetesen kötelezvény fejében; „...a forradalom után ennek fejében biztosításul írta rá házát, kertjét, udvarát; egyebet [ti. 600 holdas birtokát] nem.”177 Amikor Nyáry Pált letartóztatták, jószágát zár alá vették. A birtokot — 1851. február 24-i bérleti szerződéssel, majd 1852. február 28-ai meghosszabbítással további három évre — Nyáry barátja, Scheyer Sándor földbirtokos vette bérbe, befizetve a 6917 pengőforint 40 krajcár becsértéket az ingó vagyon (állatok, felszerelés, termények) fejében.178 A bérleti szerződés rögzítette Schodelné jogait is: „A haszonbérből kivétetik a’ bel- telken álló Úri lak ház, és az Udvarnak a’ cseléd házig terjedő része, melly ideigle- nessen Schodel Rozália asszonyságnak bérbe adatott...” A birtok tényleges kezelője azonban Schodelné volt: az élettárs és Nyáry barátai (ideértve Scheyer mellett még Balla Endre társgondnokot, Pest vármegye 1848-as volt másodalispánját is) így próbálták megmenteni a hat év várfogságra ítélt államfogoly vagyonát. Az 1849-ben a színpadtól visszavonult énekesnő azonban 1854. szeptember 19-én, néhány heti „idegláz” után, végrendelet nélkül hunyt el. A hagyatéki eljárás problémái abból fakadtak, hogy Ágoston József pesti ügyvéd nem állhatott elő a nála letett Nyáry-Schodelné kötelezvénnyel, mert tanúként is ő szerepelt rajta, és így azzal lett volna vádolható, hogy a nyáregyházi belsőséget kivonta a kincstári lefoglalás alól.179 Schodelné betegségének hírére megjelent viszont Schodel János, a még mindig törvényes férj és fiuk, Schodel József, aki az örökség reményében még a katonai szolgálatból is kilépett. Három nappal a haláleset után Nagy György, a területileg illetékes monori vegyes szolgabíróság tollnoka felvette a hagyatéki leltárt. (A szolgabíróság azért vegyes, mert közigazgatási és jogszolgáltatási feladatokat egyaránt ellátott.)180 Bennünket a leltár VII. fejezete érdekel: „VII. Könyvek és Hangjegyekben 334. [tétel] 280 [db] Olvasókönyv 10.- [forint becsértékben] 335. [tétel] 256 [db] Hangjegyek 5- [forint becsértékben] 15.- ” A szakszerűtlenség nyilvánvaló. Mivel Schodelék panasszal fordultak Scheyer jogigénye miatt és kirekesztettségük okán a Pest megyei császári-királyi törvényszékhez, október 9-i beadványukra válaszul „Joseph von Eötvös”, a törvényszék elnöke 177 Az aktákból ki nem deríthető hátteret Nyáry Pál halála után 1. NYÁREGYHÁZI 1871. 178 Valamennyi, alább idézett irat: PML, IV. 207-d. Monori Cs. Kir. Vegyes Szolgabíróság iratai, IV./164/1857. (32. doboz). 179 NYÁREGYHÁZI 1871. 180 Az 1849-1867 közötti időszak közigazgatására itt (és a IV. íejezetben is) Rádyné Rácz Katalin tanulmányát használtuk (RÁDYNÉ 1990). A monori szolgabíróságra jelesül: RÁDYNÉ 1990, 316. 51
