Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

Függelék

mében nem korlátoztatandik é? — Őrködendnek valyon a’ nevezett ügye elintézteté- séig nem adatik é illetéktelen hatóság őrizete alá, vagy épen nem küldetik e’ külföldre, mik által egy részről védelme szabad előadásában volna gátolva, más részről pedig ügyes befejeztetése lenne késleltetve; — őrködendnek végre a’ törvényes bíráknak e’ részbeni eljárására is. —

És mivel hogy csak a’ törvényszerinti eljárás szerezhet az igazgatásnak úgy bizalmat, mint állandóságot, ’s ezért az eljárásnak a törvényes formák közt és szerén ti tétele nem csupán a’ nemzetnek hanem a’ kormánynak is egyenlőn érdekében áll a’ K[arok], és Rfendek], a’ fentebbi nézetek elsorolása mellett jobbágyi hódolattal megkérni határozták Ő Felségét hogy elfogatott Stantsits Mihálynak — ki mint iró és oktató polgári állásánál ’s itt volt folytonos lakásánál fogva is e’ megye hatósága alá tartozik, — ügye befejeztetéséig is e’ hatóság őrizete alá adatását, ügyének törvényes bírák elébe vonatását; részére a’ törvényekben biztosított szabad védelem előadhatását ’s perének minél előbbi befejeztetését elrendeltetni, ’s e’ kép kegyelmesen eszközölni méltoztassék hogy újabban feine zaklattassék az 1840— országgyűlésen megszüntetett azon aggodalom és fájdalom, melly a’ nehány évekkel ez előtt törvény ellenesen elfogatott ifjak irányánál tett eljárásnál fogva a’ nemzetben az alkotmányos bátorlét ve- szélyezettsége miatt keletkezett. —

A közgyűlési jegyzőkönyv és a felségfolyamodvány (amelynek pisz- kozata azonos dátummal és a főispáni helyettes, Földváry Gábor látta- mozásával ugyanitt található) azonos szövegű. Ugyanaznap küldték ki (1801/1847. számon) Pajor Titus szolgabírót, hogy vizsgálja ki Táncsics „házi körülményeit”, egy esetleges segélyezés céljával — jelentésének azonban nincs nyoma. A vármegye nem kapott választ a felségfolyamodványra, mint ahogyan az 1847. május 26-án befejezett vizsgálat sem vezetett ítélethez a sajtó vétség vádjával indított eljárásban. A következő közgyűlés 1847. június 17-én ezért sommás határozatot hozott: készüljön újabb felségfolyamodvány. Ennek piszkozatát közöljük a 4068/1847. számú közgyűlési iratból.

Ő felségének felséges ’s a t[öbbi].

Midőn Stancsics Mihályné született Seydl Teréz elébünk adott folyamodásában panaszolta férjének Bróódban történt elfogatását: Cs[ászári], Kfirályi]. apostoli felséged elébe f[olyó] efsztendei], martius 18— 1793. sz[ám]. a[latt], terjesztett alázatos felírásunkban kijelentettük mi szerint a’mint egy részről oly rosztevőket kik — ne talán — <hűtlenségi> felség sértési bűnbe keveredtenek, titkolni szándékunkban nincs, és nem is lehet; úgy <azonban> más részről az ily bűnnel vádlottak elleni eljárásnál a’ törvényesen rendelt formaságok szigorú megtartását követelnünk a’ nemzetnek uralkodója iránti hű érzelme szintúgy mint alkotmányos joga felhatalmaz<za>.

’S e’ nézetből a’koron Cs[ászári]. Kjirályi], apostoli felségedhez jobbágyi alázatos hódolattal folyamodtunk hogy elfogatott Stancsics Mihálynak — ki mint iró ’s oktató

372