Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.2. A nyelvkérdés

képzelni, hogy ő az a titokzatos „Magyar Hazafi” (az eredetiben: „ungarischer Patriot”), aki 100 arany pályadíjat ajánlott fel — a híres-hírhedt „tübingai pályadíjat” — a magyar nyelv hivatalos használatra való alkalmatlanságának bizonyítására. A német, latin és francia nyelven kiírt pályatétel (amely szinte denunciáció értékű) világosan utalt az 1805:IV. tc.-t követő eseményekre: „Most Magyar Országban sokkal inkább gondoskodnak, mint akár mikor, hogy a’ Magyar Nyelv fő nyelv légyen, kiváltképpen, hogy az a’ köz Hivatalokban, és Törvényszékekben minden Tartományokban bevétessék: ellenben a’ Deák Nyelv az Igazság palotáiból kinyomattassék; a Német Nyelvnek pedig eddig szerzett tekéntete megkissebbitessék.”109

Ma már tudjuk, hogy a magyarországi írók és értelmiségiek megosztását célzó pályázat ötlete Johann Michael Armbruster udvari titkártól, a rendészeti hivatal tisztviselőjétől, cenzorától származott, és 1807/1808 fordulóján maga az uralkodó hagyta jóvá; a nádornak nem volt hozzá köze.110 Okmányszerűen nem bizonyítható ugyan, hogy a tiszti szótármozgalom is indítóoka volt a bécsi kormányhivatalok kényszerből támadt ötletgazdagságának, ám a kortársak szemében — Kazinczy szavával — „mind Pesten, mind Bécsben” ezek az események összekapcsolódtak. Kazinczy idézett levele is alkalmasint válasznak íródott gr. Dessewffy 1808. június 8-i levelére, amelyben a főrangú író — a tübingai pályamű kapcsán — hivatkozott „törvényes új szó lajstro- maink”-ra is, azaz az országszerte, 1806/1807-ben kiadott tiszti szótárban megjelent változatokra, jobbnak ítélve azokat a regensburgi Reichsstylnál, vagyis a szabályozott birodalmi hivatali nyelv kézikönyvénél.111

A Kazinczy-levél helyes értelmezése mellett témánk szempontjából megjegyzendő még, hogy a Pest megyei tiszti szótár hatása időben tovább tartott, mint azt a korábbi elemzők rögzítették. Hivatalos megrendelések hiányában is folyamatosan készültek (és jelentek meg) újabb tiszti szótárak: Perecsényi Nagy László Arad vármegye tiszti szótára (1815), Huszár Károly A’ tiszti írás alkotásának és módjának sommás tudománya c. munkája (Pest 1816) vagy Puky Károly Magyar tiszti írásmódja. (Buda 1827). A Magyar Tudós Társaság mindjárt első, 1831. februári nagygyűlésén foglalkozott a magyar nagyszótár munkálataival, és a meglévő előzmények áttekintését adta első feladatul: ,,a) Minden osztálybeliek szedjék össze régibb és újabb könyvekből tudományuk műszavait, ’s adják bé betűrendben.”112 A Törvénytudományi műszótár harmadikként jelent meg (Buda 1843), a matematikai és a filozófiai után. Amint az Élőbeszédből kiderül, Szlemenics Pál rendes tag tekintette át Georch Illés Honnyi törvényét, a Veszprém megyei 1807-es tiszti szótárt és a leggyakrabban hivatkozott, P- gyűjt. rövidítéssel jelölt tételt, amely éppen a „Pesti gyűjteménye a’ tisztbeli írásmód’ saját szavainak. Pest 1807.” volt.113

1(19 A HT 1808. jún. 4-i számában, így valószínűleg Kultsár István ford., vö. KAZINCZY 1808, 5-6.

1,0 KAZINCZY 1808, 20-24.

111 KazLev V. 483.

112 MTT 1833,67.

113 MŰSZÓTÁR 1843.

35