Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
2. Az irodalmi élet alkalmai, formái és szereplői - 2.2. Az "alkalmazott literatúra" szintje
cius 1-jén és 12-én, Balla Károly színtársulata által előadott Tatárok Vácz alatt c. drámájáról.266 Az 1830-as évek második felétől figyelhető meg — a divatlap- és zsebkönyv- irodalom, az olvasóegyleti mozgalom terjedésével —, hogy az ének- vagy versgyűjtemény másolgatása olyanok körében is terjedt a mezővárosokban és falvakban, akik azt nem hivataluk gyakorlásának segédkönyvéül, hanem épülésükre, szellemi szórakozásukra vagy önképzésükre használják. Juhász László asztaloslegény 1818-ban Kiskunhalason megnyitott könyve még egyformán megőrzött céhszabályokat, számadásokat, imákat, históriás énektöredékeket — a versek mellett. Bacsó János ref. lelkésznek tanult Kecskeméten, amikor 1837-ben összeírt „Egynéhány válogatott Vig és Szomorú Dallok”-at. Kizárólag világiakat; Csokonai, Kazinczy, Szemere mellett Kölcsey Ferenc életművéből is. (1848-ig szolgált a megyében, Petőfinek ismeretségi körébe tartozott.) Kiskunhalas legkiterjedtebb és egyik legtekintélyesebb nemesi famíliája volt a Péter család. A Dalok (1836.) Kis Kun Halason címet viselő, „Nemes Péter Zsuzsánna Kis-Asszonynak” ajánlott versgyűjteményből (részben kottákkal)267 teljesen hiányzik az egyházzene és a férfikompániák szabad szájú, alkalmi versanyaga, zömmel szerelmi dalköltészetet tartalmazó 40 tételes gyűjtemény korszerűbb ízlésállapotot tükröz. Csokonai és Szemere Pál mellett már jelen van Kisfaludy Károly és Kölcsey Ferenc is: a Csolnakon (1826) és — a. Zrínyi dala (1830), az utóbbi kottával. A hazafias motívum egyébként is erős: Kisfaludy Rákosi szántó a török alatt c. népdalával és Ruzitska József daljátékának, a Béla futásának (1822) híres kórusával (Hunnia nyög letiporva...). Az „lm hozzuk a szűz koszorút” c. dal pedig a német Carl Maria Weber operájának, A bűvös vadásznak lakodalmi leánykórusa. Nagykőrösön 1836. május 16-án kezdte vezetni énekeskönyvét Sánta Imre szabólegény, aki Tartsa Sándor mesternél dolgozott.268 (Rexa Dezső beragasztott cédulája szerint 1848-ban már független szabómester volt Pesten.) Az „Újj Világi Nóták” gyűjtőcímen egybemásolt 20 dal között Csokonai éppúgy megtalálható (A Reményhez), mint Szemere Pál Schiller-fordítása (Az ér mellett ült egy gyermek...)', a Cserebogár, sárga cserebogár együtt olvasható Pálóczi Horváth Ádám híres táncnótájával: Azt mondják, hogy nem illik a tánc a magyarnak... Isaszegen 1968-ban került elő egy kéziratos versgyűjtemény, 1847-es kezdési dátummal Szabó Sámuel névbejegyzéssel.269 A szájhagyomány szerint tanító volt, Petőfi barátja. Azonban inkább az énekeskönyvet kiadó I. Sándor Ildikóval értünk egyet, aki az írásképből és a kezdetleges helyesírásból kevéssé iskolázott lejegyzőre gondolt. A 44 dal zöme 1847 és 1853 között került (17 nekifutásra) papírra; az utolsó bejegyzés azonban 1868. március 19-i. Az 1840-es évek végének megváltozott ízlésállapota szerint két vers három változatával szerepel Kunoss Endre, három (a folklorizálódás különböző fokain álló) költeménnyel Petőfi Sándor, és megjelentek az új, diadalmas színpadi műfaj, a népszínmű slágerei, köztük nagy számban népies műdalok és népdalok, amelyek most a színházi siker hatására indultak neki másodjára az országos elterjedés, a folklorizálódás útjának. Ilyen volt például a Hortobágyi pusztán fú a szél... 266 Vö. TRAGOR 1934,22. 267 STOLL 2002, 389., 507-508., 565. 268 OSZK Kt. Oct. Hung. 1415. (STOLL 2002, 389.). 269 SÁNDOR 1972, 185-218. 232
