Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.1. Az irodalmi élet nyilvánosságának néhány helyi problémája
Kancelláriára. A gödöllői birtoktestre betáblázott 850.000 pengőforintnak szerepe lett a magyar művelődés történetében is. (Túl azon, hogy a Grassalkovich-adósság ügye élményfedezete lett Széchenyi István alapművének, a Hitelnek.)4^ Grassalkovich Antal a század elején — a nádor kezdeményezésére — telket adományozott a Magyar Nemzeti Múzeum számára, „hazafias áldozatkészséggel ingyen felajánlván”, amint a diéta köszönetét megörökítő 1808:VIII. te. megfogalmazta.* 49 1834-ben, a csőd után más volt a helyzet. Fáy Andrásnak, a budai színtársulat Pest vármegye által kiküldött társigazgatójának támadt az az ötlete, hogy a külföldi hitelezők követeléseit rendszeresen fékező vármegye (a részleges végrehajtásoknak a magyar feudális jogban nem lévén törvényi szabályozása, amint arra Pest vármegye az 1830-as és az 1832-1836. évi országgyűlésen törvényt is kért) esetleges kérésének a herceg nem állhatna ellent, ha a Pesti Magyar Színház számára telket kérnének tőle. Földváry Gábor alispán és az ügyben közvetítő jószágkormányzó, Bujanovics Lukács táblabíró fellépésének következtében 1834. június 14-én jelenthette a vármegye színházi kiküldöttsége a közgyűlésnek, hogy az alispán felszólítására „..Grassalkovich Antal úr ő hertzegsége [...] a Hatvanyi kapun kívül lévő major házhelyének azon részét: mellyet mint fa depositoriumot szokott használni, a magyar theatrom fundussáúl oda ajándékozta légyen...”, s ezt az 1835. szeptember 22-én, Gödöllőn aláírt adománylevél erősítette meg. S noha mind az adománylevél, mind a közgyűlési köszönetnyilvánítás hazafias-romantikus retorikája elfedte a valós motívumokat, a visszaemlékező ötletgazda, Fáy András utóbb azon morfondírozott, hogy a szorult helyzetben volt hercegtől előnyösebb telek is kinyerhető lett volna.50 (III.) Antallal a család férfiágon, 1841-ben kihalt; az özvegy pedig, Esterházy Leopoldina hercegnő egyike volt a reformkorban oly sokszor és olyan nagy indulattal ostorozott abszentistáknak, azaz a jövedelmüket külföldön elköltő, ott élő és a nemzeti fejlődés számára értéktelen főrangúaknak. A kastély puszta látványossággá süly- lyedt; látogatóinak 1840 és 1844 között vezetett névkönyve — többek között gr. Széchenyi István, Erdélyi János, gr. Teleki László, Petőfi Sándor aláírásával — máig fennmaradt.51 Egy későbbi látogató, Garay János Gödöllőről és 1846. május 31-ről keltezte Egy nagyúri kastélyban c. versét.52 A 15 strófa érzékletes leírását adja a környéknek, a gazdag berendezésnek, a látogató érkezésének: 4I! Az uradalom gazdaságtörténetét Weltmann Imre írta meg (WELLMANN 1933). Egykorú forrás a kölcsönre: FINÁNCMUNKÁLATOK 1833. A családra 1. mégZÁVODSZKY 1931. 49 CJH 1740-1835, 406-407. A VII. te. tanúsága szerint (CJH 1740-1835, 398-399.) Grassalkovich 10.000 forintot ajándékozott a Ludovicaea Akadémia céljaira is. 50 Fáy 1858-ban, a Nemzeti Színház nyugdíjintézeti naptárában, 1860-ban a Magyar Színházi Lap számára írta meg a történetet, nagyrészt azonos szöveggel. A két textus együtt olvasható: FÁY 1941, 57. és 91., 1. még BAYER 1900, 128-130.; PUKÁNSZKYNÉ 1938a, 33-35. és 4L Hibás adatokkal ugyanerről: REXA 1928. Az id. kgy-i szám: 2662/1834. 51 OSZK Kt. Quart. Hung. 1011. Széchenyi 1840. szept. 11-i bejegyzése (a Szózat első két sora) és Teleki László mondata („Mindent a’ hazáért” 1840. okt. 8-ról) arról tanúskodik, hogy a főrangú látogatók is osztották az abszentisták megítélését. 52 GARAY 1886, 58-59. A verset 1846-ban a Pesti Divatlap után — okulásul — a konzervatív Honderű is leközölte. 22
