Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

2. Az irodalmi élet alkalmai, formái és szereplői - 2.1. Az író társadalmi státusának és életmódjának változása

búcsúkra most már Pest-Budáról érkeztek az írók, vagy esetleg kimondottan élmény- szerző, Magyarország felfedezését célzó „műutazásaik” állomásaiként keresték fel az udvarházakat és tollforgató lakóikat. Ami változatlan maradt: a rokoni és egyéb atya- fiságos (keresztelői-komai, házassági tanúi stb.) szálak kusza szövevénye, ami a liberális politikai és irodalmi vezetőréteget éppúgy összekötötte, amint azt az előző nemzedék esetében láttuk. Példának álljon itt a Kisfaludy Károly halálát (1830) vezérszerepben követő romantikus írócsoport kialakuló rokoni kapcsolatainak néhány ténye. Kossuth Lajos nagybátyja volt a két Vahot-fivémek (Sándornak és Imrének) és így húguknak, Vachott Kornéliának is, aki 1841-ben férjhez ment Erdélyi Jánoshoz; az esküvőn Kossuth volt a menyasszony násznagya. Vachott Sándor 1843-ban Csapó Máriát vette feleségül, Csapó János és Csajághy Erzsébet leányát. Csajághy Erzsébet húgai közül Julianna Bajza József, Laura pedig Vörösmarty Mihály neje lett. Csapó- éknál Fáy András többszörös keresztapa volt (nyolc gyermekük született), és azt szerette volna, ha Gusztáv fia Csapó Máriát veszi feleségül. Vachott Sándorék esküvőjén Dubraviczky Simon Pest megyei alispán és Fáy (a vármegye két követe az ország- gyűlésen 1835/36-ban!) volt a két tanú. Fáy unokahúgát, Emmát 1838 novemberében Kazinczy Gábor, az Ifjú Magyarország írócsoportjának szellemi vezetője vette nőül, Kazinczy Ferencnek unokaöccse. Csapó Mária húga, a tragikusan korán elhunyt Etelke lett Petőfi szerelme, a Cipruslombok ihletője. És a sor hosszan folytatható.139

Teljességgel igaza van Fried Istvánnak, amikor a magyar biedermeier megőrzött nemesi és udvarházi vonásairól írt, és a váltás prototípus-művének Kisfaludy Károly vígjátékát, A kérőkei tekintette (1817).140 A prózában hasonlóképpen tetten érhető a szemlélet lassú áthajlása. 1824. február 7-én meghalt Pesten br. Prónay József, és Vitkovics Mihálynak, br. Laffert Antal ügyvédjének megbízójával, akinek neje br. Prónay Antónia volt, Ácsára kellett utaznia, hagyatéki ügyben. Miután sok jót hallott Szemerétől Ácsáról, most abban a reményben indult a helységbe, hogy ott (a hivatalos ügyek intézése mellett) kulturált időtöltésben, szellemi élvezetekben lesz része. A Szemerei Szemere Pál úrhoz, barátomhoz c. cikk141 tulajdonképpen arról szól, hogy egy irodalmi fecske nem csinál nyarat, avagy Vitkovics Mihály hogyan próbálja értelmiségi szemlélettel kirándulássá varázsolni az ugyancsak hétköznapi, prókátori jelenlétet. Útközben betekintettek Domonyra, Adonyi Mihály főszolgabíróhoz, Fáy András hajdani hivatali elöljárójához, vele „főképpen házánál társalkodni, tellyes öröm, tudományos időmulatás.” Ácsán Vitkovics bejárta a kastélyparkot, amelyben Young emlékének szentelt műrom állott; a kertben, külön épületben őrzött könyvtárról azonban kevesebb jót írhatott: „Benne sok könyvet, de nem egészen rendben szedve, láttam.” A társaságban kétségkívül megvolt a jó szándék, hogy ügyvéd-író vendégüket bevonják a társalgásba és neki is tetszhető témákat keressenek. Kubinyi Gáspár, Liptó vármegye alispánja jogi témákról értekezett vele, br. Prónay Simon etimológiai fejtegetésekbe bocsátkozott a magyar nyelv kapcsán. Az özvegy háziasz- szony, Kubinyi Rozália is olvasott nő benyomását keltette. A liptói alispán fiával,

139 CSAJÁGHY 1900, 77-79.

140 FRIED 1991, 147.

141 Vidényi álnéven: VITKOVICS 1824, 151-157.

193