Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

2. Az irodalmi élet alkalmai, formái és szereplői - 2.1. Az író társadalmi státusának és életmódjának változása

A kúriát akkor népesebb vendégsereg kereste föl (előlük vonult vissza Kazinczy képnézegetni), és így a három literátor, Kazinczy, az itt megismert Helmeczy és a házigazda az éjszakákat használta fel bizalmas, kimerítő beszélgetésekre. Ekkor kitűnt, hogy Vidára a piaristák gyakorolták a legnagyobb szellemi befolyást: a magyar litera- túra lexikális feltérképezője, Horányi Elek (1736-1809), aki ez ügyben Rádayval is szoros munkakapcsolatban állt, valamint a váci születésű Koppi Károly (1744-1801), a történelem professzora Kassán, Kolozsvárott, majd a pesti egyetemen. Ez a szellemi környezet új színfolt az udvarházak Pest vármegyei palettáján. Kazinczy fiatalkora szép emlékeit eleveníthette fel e két piaristával kapcsolatban: azt ugyan nem tudhatni, hogy Horányi írólexikonába 1792 után befoglalta volna-e Kazinczy nevét, de valószínű, hiszen a Nova memoria Hungarorum... 1792-ben megjelent első és egyetlennek megmaradt kötetében (A-C) Kazinczy szerkesztőtársa, Batsányi János már megtalálható. Koppiról pedig életrajzot szándékozott írni; őt már 1799-ben, Kassán köszöntötte levéllel.128

Nem túlzott tehát:

Mikor fogod te nékem Koppinak Újra emlegetni lelkes oktatásait?

Mikor Horányit a’ hevest, vadat,

De a’ jókhoz jót, szelídet a’ szelídhez?

Oh emlegessd! ők engem is szerettek,

’S lelkem tüzedtől fenntebb tűzbe kél.

(Koppi nevéhez Kazinczy Kis Jánosnak jegyzetet fűzött: „Vida ennek némelly szavait könyv nélkül perorálgatja.”)

A nyelvújítási harc tetőpontján írott versben Kazinczy természetesen nem hagyja ki a lehetőséget, hogy táborát ezúttal is megvallja, név szerint említve Szemerét, Kölcseyt, Helmeczyt és új kedveltjét, Szentmiklóssy Alajost. (Jegyzet Kis Jánosnak: „Vi- dának ismerősei barátjai.”) Ugyanakkor egyértelmű, hogy Vidában még mindig az irodalom- és színházszervező mecénást, a „nagyszívű polgár”-t ünnepelte csupán, irodalmi működését egyáltalán nem értékelte, sőt Szemerének a nyomtatásban külön kiadványként megjelent episztola kapcsán 1816-ban megjegyezte: „Örök kár, hogy ez a’ lánglelkü barátunk írónak készült.”129

Törtei 1831. december 6-ig szerepelhetett az irodalmi nevezetességű udvarházak között. Vida László halálával ez a lehetőség megszűnt. Hat árvát hagyott maga után és egy pusztulófélben lévő birtokot.

128 A Horányi-kapcsolatra: KazLev I. 442.; a Koppiról készült biográfia-vázlatot 1. KAZINCZY 1884. Kapcsolatukról még Horváth András írt: HORVÁTH 1940, 37-39.

129 KazLev XIII. 484.

190