Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.5. A pártolási formák egymásra épülése: Pest vármegye és a színházügy

demei elismeréséül egy ingyenes zártszéket szavazott meg neki az 1838. június 8-i ülés, megvédték a Természet c. folyóirat vádjaival szemben (június 29.). A színikritikusi tevékenységbe visszatérő Bajzával, akár a színház dolgát közügyként, folyamatosan tárgyaló sajtó egészével, általában is (1838. november 22.), szükségszerűen következett be az eltávolodás, a színházpolitikai elvek nyílt összecsapásáig. A sajtóperrel párhuzamosan folyt az a nyilvános polémia, amit Nyáry Pál vitt Bajza József ellenében a színházi gazdálkodásról, és amelyet egyfajta „számháborúnak” is tekinthetünk,579 és amely főleg az 1838. június 1-je utáni helyzetre vonatkozott. (Az rt. első, 1838. június 8-i közgyűlése elé került szakmai beszámolót még Bajza készítette a választmány által megadott szempontok alapján, a pénzügyi elszámolásnak pedig — Fáy András és Ilkey Sándor mellett — egyik ellenőre volt.)580 „Számháború”-ról azért beszélhetünk, mert a választmányi igazgatás időszakából jó néhány elszámolást ismerünk, más-más összegekkel.581 Az időhatárokkal lehetett manipulálni, a színházi általános költségek megosztásával úgyszintén, ráadásul a költséghelyek átcsoportosítása mindennapos hiánygazdálkodási gyakorlat volt: az építési hátralékokat és a napi működési költségeket több forrásból, de főleg a részvénytőkéből pótolták, bizonyos ösz- szegeket kamatra kölcsönadtak, a színészek olykor előlegekben részesültek fizetésük terhére stb. A hármas színházi profil, a színmű, az opera-balett-koncert és a paródia bevételeinek és költségeinek ismételt szembeállítása, az ún. „elegyes költségek” ide- odahelyezésével az operaháború egyik kedvelt témája volt. A lényeget azonban alighanem az a belső feljegyzés tartalmazza, amely az 1838. június 1. és az 1840. május 31. közötti kiadásokat és bevételeket szembesítette, és amely (a záródátumból következtethetően) már az országgyűlési törvény szabta átadás számára készülhetett fogalmazványok.582 A bérletek, előadásbevételek (394 színjátéki, 183 operai estéről és koncertről, 107 paródia-előadásból), egyéb bevételek (táncvigalmak, a színházi cukrászda bérleti díja stb.) összegeit és a kiadásokat is műfajonként részletező kimutatás 33.935 váltóforint hiányt mutatott ki, majd a műfaji áttekintés azt bizonyítja, hogy mind a színjáték-paródia, mind az opera-hangverseny veszteséges volt. (Az előbbi költséghely 5932 váltóforint 6 '7/40 krajcár, az utóbbi 28.003 forint 6 27/40 krajcár deficitet tartalmazott.) A Pesti Magyar Színház nemzeti színházi, népszínházi és operaházi feladatköre egyaránt társadalmi pártolásra szorult, miután kiderült, hogy a vezérmegye nem tudta működtetni az általa felépített játékszínt.

Amint az időrendi áttekintésből kitűnhet, a színházügy vitatása nem szünetelt az 1839/1840. évi országgyűlés ideje alatt sem. A vármegyei színház három évének ugyanaz volt az erénye és a hátránya: valóban közüggyé tette a színjátszást, ugyanakkor megosztotta a reformellenzéket, éket vert értelmiségi és vezérvármegyei csoportjai közé és elvonta a figyelmet a politika teendőiről. Ezért adott teret Kossuth Lajos Pesti Hírlapja mindjárt a legelső, 1841. január 2-i számában a T. szignójú (= Toldy Ferenc?) cikkírónak, aki bírálta a nemzeti játékszín müsorarányainak szinte hisztéri579 A párhuzamos kronológiát 1. BAJZA 1997, 110-114.

580 A kettős jelentés: PUKÁNSZKYNÉ 1938a, 83-89. L. még az 1838. máj. 22-i választmányi ülés jkv-ét! (PML, IV. 7-ab. PPS Vm. Szín. Vál. ir., 1. doboz).

581 Az előző jegyzetben említett jelentésen túl: Földváry Gábor beszámolója az rt. 1839. márciusi kgy-én, valamint Nyáry Pál 1840. ápr. 28-án kelt elszámolása (NYÁRY 1840).

582 Pukánszkyné iratmásolatában maradt fenn: OSZK SzT, Fond 2., 177. tétel.

144