Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.5. A pártolási formák egymásra épülése: Pest vármegye és a színházügy
átadományozott kötelezvények behajtásakor vagy végrendeletek érvényesítésekor járjon el, ha azok a színház javára szólnak, hanem (1810-ig visszamenőleg) hajtsa be, akár peres úton is, a be nem fizetett megajánlásokat (lépés a közteherviselés felé).539 Földváry Gábor erélyének („...hogy ez nem ment némi erőszakoltatások nélkül, tagadni nem lehet” — írta róla utóbb Fáy András)540 két tényező szabott gátat: hivatali túlterheltsége — Dubraviczky alispán-követ pozsonyi távolléte során ő volt a megye tényleges adminisztratív vezetője — és azoknak a szakfeladatoknak a megjelenése, amelyekre a feudális vármegye már nem adhatott automatikusan csak közigazgatási válaszokat. Ilyenek voltak a színház berendezésének és felszerelésének kérdései. A kiküldöttség — és javaslatára a közgyűlés — helyes döntéseket hozott, amikor helyi és nemzeti elfogultságtól mentesen, korszerű technikai felszerelést akart a színházba: a színpadi gépezeteket Ferdinand Schütz müncheni gépésszel, az akkor legkorszerűbb gázvilágítást Henne bécsi „légszesz-művész”-szel szándékoztak elkészíttetni, míg a díszlettár alapkészletéből 25 db háttérfüggöny megfestését Hermann Neefére, a pesti német színház festőjére bízták.541 Mert arra volt lehetőség, hogy a gépezet beépítésének segédmunkáihoz ismét kivezényeljék a vármegye rabjait; hogy a kiküldöttség berendelje és pontosságra szólítsa fel Schütz pesti beszállítóit — ám az igényes, valóban a kor legjobb európai színvonalán álló szakmunkák sürgetése oda vezetett, hogy az 1837. augusztus 1-jére kitűzött, majd a vásár idejére átcsúszott, 1837. augusztus 22-i nyitás miatt mind a színpadtechnika, mind a világítás terén jó néhány átmeneti megoldást kellett ideiglenesen alkalmazni. „Ha valaha kétkedénk a’ színház felépülésén, sokkal inkább lehetett kétleni annak aug. 22-dikéni megnyitását. Mészgödrök, homok buczkák két felül, elül vakolatlan tomácz, egyenetlen, félig rakott út...” — kezdte leírását a megnyitó előadásról Vörösmarty Mihály; hasonló képet festenek a színészemlékezések is.542 Ebből a befejezetlenségből táplálkozott az a pesti rémhír is, amelyre szintén Vörösmarty utalt: „...az [ti. a színházépület] a’ bal jövendölések’ ellenére, rakott soraival rendületlen kiállotta az első nap’ súlyát.”543 Földváry közéleti pályája valóban szorosan kötődött — a közvélemény szemében is — a színház megépítéséhez: Rózsavölgyi Márk neki ajánlotta a Nemzeti örömhangok a’ Pesti magyar Színház megnyitása emlékére c. kompozícióját; Komárom vármegye „mint a’ Pesti Magyar Színház egyik fáradhatatlan hellyre hozójá”-t választotta 1838-ban őt tiszteletbeli táblabírájává; ő maga pedig, előre bejelentette szándékának megfelelően, mihamar lemondott alispáni rangjáról a színház megnyitása után; ezt az 1838. április 30-i közgyűlés fogadta el.544 (Megmaradt viszont a színházat működtető részvénytársaság által kiküldött igazgatóválasztmány fejének.) 539 PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. ír. 398771836. és 4344/1836., illetve 4327/1836., vö. PUKÁNSZKYNÉ 1938a, 64. A „Bevégzett polgári perek indexe (1628-1892)” szerint négy ilyen, adósságbehajtó per 1839/40- ben le is zárult: Mérey László, Jankovich Miklós (a színházi kiküldöttség két tagja!), továbbá Szabó János és özv. Herczeg Sámuelné Tóth Anna ellen, vö. PML, IV. 31-e. PPS Vm. Közp. Tvszék ir., 391. k. 540 FÁY 1874. Földváry szerepére 1. SZÉKELY 1887, 117-157. passim és az ő nyomán REXA 1928, 26-28. 541 PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 5582/1836., vö. PUKÁNSZKYNÉ 1938a, 64. és PML, IV. 7-ab, PPS Vm. Szín. Vál. ir., 1 doboz, a szülészeti választmány jegyzőkönyvei 1837-1839. 542 VÖM XIV. 63-66.; DÉRYNÉ 1900, III. 235 és SZILÁGYI 1975, 122. 543 VÖM XIV. 63. 544 MONA 1989, 51. és 375.; PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 1885/1838., 1860/1838. és 2710/1838. 135
