Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.5. A pártolási formák egymásra épülése: Pest vármegye és a színházügy
A fordulópontot a színházépítés ügyében Pest vármegye 1835. novemberi közgyűlése jelentette, amely nemcsak jóváhagyta a deputáció és elnöke, Földváry alispán addig tett intézkedéseit, hanem az ügyet országossá tette. Tárgyalásra várt Széchenyi 1835. november 10-i, Pozsonyból gr. Ráday Gedeon útján eljuttatott levele (benne a nádor telekajándékozásának hírével és kívánságával a kétféle színházterv kiegyenlítésére) és a vármegye két követének, Dubraviczky Simonnak és Fáy Andrásnak november 14-i levele, amelyben világos kiegészítő utasítást kértek arra az új helyzetre, hogy a nádor (mint a pesti városszépítő bizottmány elnöke) maga állt az országgyűlési deputáció élére, 400.000 forint diétái támogatást tervezve, ám a kiküldöttség jelentését csak a következő országgyűlésre kérve.521 Megérkezett a nádor október 31-i hozzájárulása az építkezés megindításához, amelyben a Duna-parti Nemzeti Színház megépülése esetén az ideiglenes teátrumot színitanoda céljaira ajánlotta.522 Pest vármegye valamennyi taktikai csapdát kikerülte. Leszögezte jogát a telekre, amely fölött még az országgyűlés sem rendelkezhet — egyidejűleg utasította követeit, hogy támogassák a 400.000 forintos megajánlás ötletét. Megkezdték a megyei gyűjtést, most már az építkezés javára (a közgyűlés alatt 7789 forint gyűlt egybe) — ugyanakkor önkritikusan elismerték, hogy eddigelé nem megfelelően éltek a sajtó nyilvánosságával. Ezért körlevélben fordultak az összes törvényhatósághoz, ismertetve Pest vármegye álláspontját, kérve az elvi és az anyagi támogatást. Pest városával megegyezve a vitás működtetési részletekben, a közgyűlés határozatait kinyomtatták és a sajtónak is átadták. Felismerve a pozsonyi tervek gyenge pontját, az újabb többéves halogatást, az építkezést a Kerepesi úton nemcsak folytatták, de meg is gyorsították; hét arisztokratából álló építésfelügyelő albizottságot küldtek ki, közöttük Széchenyi barátait, akiket így bevontak a vármegyei vállalkozásba, holott a vitában gr. Dessewffy Aurél és br. Jósika Miklós még a Duna-parti változatot pártolták.523 Pest vármegye tehát nem utasította el a nádor törekvését a két terv összehangolására — ám kihasználta az előrehaladó építkezés minden lélektani előnyét. Földváry és a megyei deputáció megenged(het)te magának azt is, hogy engedély nélkül építkezzen: a Szépítő Bizottmány csak 1836. január 31-én kapta meg Zitterbarth Mátyás teljes tervdokumentációját. Amikor pedig az országgyűlési feliratterv elnyerte a Duna-parti színházról az alsótábla támogatását, és a nádor-főispán levélben kérte, Pest négy hétre felfüggesztette az építkezést — leszögezve egyúttal, hogy 1836. március 1-jéig már 18.374 forintot fizettek ki, és további 53.376 forint van lekötve, szerződés szerint, az építőmester, az ács(ok) és a kőfaragó(k) munkájára. (Ekkor és ezért lépett ki az építkezési albizottságból gr. Dessewffy Aurél, Széchenyi barátja.)524 A taktikai lépés ezúttal is bevált: nem várva meg az egy hónap várakozási idő leteltét, március 17-én a közgyűlés határozatot hozott a munka folytatásáról és befejezéséről. Pest vármegyét mégsem lehetett szószegéssel vádolni: az 1836. május 2521 Széchenyi beadványa: SZÉCHENYI 1889, II. 168-169. A kísérő levelezés: SZÉCHENYI 1889, 158-162. és 167-168. A követek jelentése: PML, IV. 3-c/l. PPS Vm. Kgy. ir„ 447. doboz, 4799/1835. és SZÉKELY 1887, 111-113. 522 Vö. PUKÁNSZKYNÉ 1938a, 44. 523 PML, IV. 3-c/l. PPS Vm. Kgy. ir„ 447. doboz, 4800-4801/1835. (nov. 17.), 4880/1835. (nov. 18.), 4935/1835. (nov. 19.), 4993/1835. (nov. 20.) A kgy. lefolyására 1. még FÁY 1874. Tasner Antal és Ráday Gedeon levelei Széchenyihez: PN 1873. aug. 2. 524 Vö. SZÉKELY 1887, 137-138. 129
