Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.5. A pártolási formák egymásra épülése: Pest vármegye és a színházügy
hazafiságos áldozatra szólítaná fel.498 Noha a színészek és Fáy először a Kerepesi út és az Országút szeglettelkén álló magtárat vették szemügyre (becslésük szerint 20-25 ezer forintért színházzá alakíthatták volna), végül a fatelepnek használt, 941 négyszögöl nagyságú, szomszédos telek került Pest vármegye tulajdonába, „olly feltétel alatt: hogy [...] egyenessen magyar theátrom épüljön rajta...”499 A deputáció jelentését örömmel jóváhagyó 1834. június 11-i közgyűlés még nem dönthetett a részvénytársasági forma és/vagy a sorsjáték ügyében (lévén ez utóbbi függőben), viszont albizottságot küldött ki terv és költségvetés készítésére. Az al-dunai útjáról hazatért Széchenyi két gödöllői látogatással igyekezett (augusztus 9-én és 17-én) a maga elképzelései mellé állítani a hercegi párt; sikertelenül. 22-én Földváryval, 25-én a deputációs ülésen igyekezett nézeteit egyeztetni, ám rá kellett döbbennie, hogy kisebbségben maradt. Az augusztus 26-i közgyűlésen, ahol köszönetét mondtak Grassalkovichnak a telekért, Széchenyi nagy beszédével annyit tudott elérni, hogy — mivel a sorsjáték ügye függőben volt, a részvénytársasági terv még nem készült el, a pénzösszeg sem állt rendelkezésre — egy alkalmasabb telek reményében az építkezés megkezdését felfüggesztették, de folytatták az előkészületeket. A vita mindvégig ingerült légkörben folyt, kivált, hogy Széchenyi óvatlanul szemétdombhoz hasonlította a Grassalko- vich-telket.500 Az újabb al-dunai útra induló gróf már nem is tudta tisztázni a helyzetet a vármegyével, csupán levélben köszönt el a kiküldöttségtől.501 (Legközelebb az 1835. január 27-i ülésen vett részt.) Pest vármegye és Pest városa közös bizottsága először 1834. október 20-án egyeztetett a színházépítés ügyében. Földváry Gábor elnökletével hat vármegyei kiküldöttségi tag, a két budai, vármegye delegálta színigazgató és két pesti delegátus (Korrherr János és Gömöry Károly) vett részt.502 A város — hosszas keresgélés után — végül azt a négy házhelyet ajánlotta színház céljára, amelyek a Lipótváros akkor még beépítetlen, déli peremén, a gabonatőzsde épületével szemközt feküdtek, és a gőzhajókikötő közelében, a Duna partján mázsaház és har- mincadvám-hivatal számára szolgáltak.503 A helykiválasztás egybeesett Széchenyi elképzeléseivel. Fáy Andrásnak írott, 1834. október 17-i levelében még csak általánosságban utalt „az én planumomra, melyet körülállásosan most előadni nem tudok”; hazatérve, a választott polgárság 1835. január 31-i üléséről azonban elégedetten jegyezhette fel naplójába, hogy mind a híd, mind a színház dolgában tervei szerint alakul a város véleménye.504 Noha kimunkált javaslatát (benne a harmincadépület átvállalt felépítésével) csak 1835. június 28-án küldte el a nádornak, január 20. óta folytatott személyes találkozásaikon e telek átengedését szorgalmazta: szemei előtt az álló- híd pesti hídfőjében egy új városközpont rajzolódott ki, amelynek tervét a gabona4,8 Fáy az esetet — azonos tartalommal és helyenként egyező szöveggel is — kétszer írta meg: 1858-ban és 1860-ban. Új kiadása: FÁY 1941,91. 499 A bejelentés: PML IV. 3-c/l. PPS Vm. Kgy. ir. 2662/1834. Közölte: PUKÁNSZKYNÉ 1938a, 33-35. 51X1 Vö. SZÉCHENYI 1934, IV. 487-491. és FÁY 1874. 501 SZÉCHENYI 1889, I. 490. A távollévő Széchenyit tudósító levelek (gr. Dessewffy Auréltól, Fáy Andrástól, Szőgyény Lászlótól): A nemzeti színház építése, PN 1873. júl. 31.,aug. I.és2. 502 Jelentésüket, amelyet a másnapi közgyűlés hagyott jóvá, 1. PML, IV. 3-c/l. PPS Vm. Kgy. ir., 447. doboz, 4668/1834. (okt. 21.). 503 Vö. PUKÁNSZKYNÉ 1938a, 35-36. 504 SZÉCHENYI 1889,1. 525., SZÉCHENYI 1937, 521. 125
