Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.5. A pártolási formák egymásra épülése: Pest vármegye és a színházügy
tó, valamint Kisfaludy Sándor és Vörösmarty is. Ugyanaznap este a Tudós Társaság teljes létszámmal megjelent a budai Várszínház előadásán.492 A bizottság javaslata alapján tűztek ki 30 aranyat a „Miképen lehetne a’ magyar játékszínt Budapesten állandóan megalapítani?” értekezés-témában és küldtek ki nyolctagú állandó bizottságot, „melly az előadandó színdarabokat stilisticai és ízlési tekintetben kijavítgatná.”493 A pályázatra 19 mű érkezett (önmagában is mutatja a színházügy fontosságát); a 18 elbírálhatóból az 1834. július 29-i ülés adott első díjat Fáy Andrásnak; másodikat Kál- lay Ferencnek, harmadikat Jakab Istvánnak. E három — még 1834-ben — nyomtatásban is megjelent494 Pest vármegye 1834. február 3-án vehette tárgyalás alá a deputáció másfél éve várt jelentését a színházépítés lehetőségeiről. Az ennek nyomán tett lépések, az ezekre azon frissiben válaszoló röpiratok, sajtócikkek és akadémiai pályaértekezések fokozatosan kirostálták azokat a megoldásokat, amelyek így vagy úgy megvalósíthatatlannak bizonyultak, és lassan kikristályosodott a metódus, amelynek nyomán Pest vármegye felépíthette színházát. Az előbbiek sorába tartozott a sorsjáték ötlete, amely egy pest-belvárosi házra vonatkozott volna; az 5 pengőforintjával árulandó 150.000 sorsjegytől (a nyereség és a költségek levonása után) 410.000 pengőforintot reméltek; és az ötlet a deputáció körében is annyira népszerű volt, hogy segítségükkel sikerült 6000 forint előleges megajánlást gyűjteni rá. Felmerült ellene morális kifogás (Fáy András), nevezték „álcázott koldulásnak” (Kállay) és a magyar törvényekkel ellenkezőnek (Jakab). Ez utóbbi döntött: a Helytartótanács elutasította a tervet 495 Nem valósult meg a Pest várossal közös színház- építés elképzelése sem. A város elismerte, hogy szükség van az immár 70.000 lakos számára egy második, magyar játéknyelvű színházra, a vármegyével közös építkezéstől sem ódzkodott, ám azt (kivált, ha saját telken épül) a Német Színház mintájára, tehát bérlőknek kiadva, városi haszonra működtette volna.496 Maradt tehát az országos, önkéntes adakozáson alapuló (Fáy), vármegye vezette építkezés, a nyilvánosság kontrollja mellett; a két város közönségének jogos szórakozásigényét (Jakab) is figyelembe vevő, ám a nemzethez illő színházépület, amelynek alapításakor nem tévesztendő szem elől a színészképzés (a „conservatorium”) és a színészi nyugdíjintézet ügye sem (Fáy, Jakab). A költségek tervezése meglepő egyöntetűséggel 400.000 pengőforint (= 1 millió váltóforint) körül alakult; ennyi szerepelt már Szabolcs vármegye 1830. évi követutasításában is, színházi célra 497 Az első sikert Földváry a telek ügyében könyvelhette el. Fáy András utóbb magáénak vallotta az ötletet, hogy Grassalkovich Antal herceg, akinek gödöllői birtokára egyre-másra érkeztek külföldről is a részleges végrehajtások, és ezek teljesítésének lassítása sokban Pest vármegyén múlott, aligha térhetne ki egy felkérés elől, mely őt 492 Vö. MTT 1835,41. 493 Vö. BRISITS 1937, 34. 1836-ig terjedő tevékenységükre 1. VÖM X. 467-468. 494 JÁTÉKSZÍN 1834. 495 A sorsjáték engedélykérése a nádortól: PUKÁNSZKYNÉ 1938a, 31-32. Történetére 1. BAYER 1887, II. 130-134. (levéltári jelzetekkel). 496 E tervek lezárására 1. PML, IV. 3-c/l. PPS Vm. Kgy. ir., 447. doboz, 4668/1834. (okt. 21.). Uo. található Pest város 1834. aug. 23-i levele is, válaszul Pest vármegye 679/1834. febr. 3-i megkeresésére telekügyben. Ez utóbbi: PUKÁNSZKYNÉ 1938a, 32-33. 497 L. Szabolcs Nagykállóból, 1830. nov. 29-ről küldött levelét: PML, IV. 3-c/l. PPS Vm. Kgy. ir., 447. doboz, 1888/1831. (ápr. 18.). 124
