Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban II. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)

1710

918 [Címzés nincs.] Méltósságos Commanderozó Fő Generalis, nekem Méltóságos nagy Jó Uram. Egerbül az mely munitiot kültenek, elhozták két tarackal békével, az har­madik alól az kerekek eltörvén, majd egy mélföldnire maradtanak, utánna küldtem, talám majd behozzák. Söter Uram még ide nem jött. Érthette, elhiszem Excellentiád, Nyúzó Uram főhadnagyát tegnap Mihálytelken az labancok elfogták, circiter 16 katonával és Szegedre vitték. Tegnap futrasra szénáért majd 100 szekeret küldvén, hogy az hídon későn takarodhattak, az katonák az essőben az szekerek mellől elalván, mind elszöktek az szekerek az éccaka, penig keményen meghadtam vala nekik, strázállyák. Mivel vágónk itt tsak néhány vagyon, kíntelen vagyok az szekeres ökrök közzül egy falkát kifogatni, tsak elsőben szénát hordatok rajtok. Sónk is nem sok vagyon, tsuda, hogy enni idő alatt nem küldenek valamellyet, írtam az Várossokra, hogy mind soót külgyenek, mind penig bort is, hadd legyen mégis az hadak számára, vagy fizetéssekben lehet adni néha, vagy pénzt árullyanak belőle s fizessenek osztán belőle az mire kell. Én, valamit el tudok követni mind az hadak subsistentiája, s mind penig az gvarnizon szüksége iránt, jó szível megtselekszem, míg az postirung tart az lovas hadbul, az mint Excellentiádnak alázatosan magam helyes mentségemet letettem, én az várbeli commandótul úgy irtózom, mint nyil­vánvaló rabságtul. Az Isten úgy álgyon meg, ha fel nem fogadtam volna mingyárt örömest Excellentiád legkisseb parancsolattyára, felvállalnom nyereségemnek tartanám in omnem eventum, de sokszor hitemmel petsétlett s Istennek tett fogadássomat ha megváltoztatni meríszleném, barbarus Istentelen embernek tartanám magamat s tarthatna akárki is, mely fogadá­somnak okait, ha alázatosan repraesentálnám is Excellentiádnak, úgy méltóztatnék atyai kegyessége szerint helyben hadni, mint az minapi alázatos mentségemet. Azért Excellentiád gratiajábul hadd legyek conscien­tiam tranqvillatiojával ment az várbeli commendotul, majd megmutatom, hogy minden tehettségemet kiadom az Haza és Excellentiád szolgálattjára az én Istenem velem lévén, mind itt az míg leszek, az cavalleriával (az gvarni­zonbann is addig gondot tartván), mind penig kívül is, valahol éri Excellentiád parancsolni alázatos szolgájának. Egyéb okom semmi sincs penig, tsak az fogadássom másolhatatlanul való megtartássá. Pápai Uramnak 1 elkültem Excellentiád méltóságos levelét magam le­velemmel mingyárt tegnap. Szegedről tegnap egy német szökött ide, ott az társát megölte. Mihelyt Pápai Uram levelét veszem, azonnal ő kegyelme eleiben elküldök. Perényi Uram 2 hajdúinak is magam regimenti mondirjából köpönyeget s nadrágot adattam. Az én főstrásamesterem oda maradt Gyöngyös fele, méltóztassék Excellentiád néki keményen parancsolni, mingyárt jöjjön ide, mert attul félek, bizony mind hajdúkkal eléb áll s azzal

Next

/
Oldalképek
Tartalom