Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban II. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)

1709

695 Gundelfíngeriánum Regimenre ott való magazinumbul járion subsistentiája. Lévén olly parancsolatom Méltóságos Generalis Campi Marschallus Károlyi Sándor Uramtul eő Excellentiájátul, az Tekintetes Szent Pétery Uram Brigádája Nemes Pest Vármegyébűl tartassék, Kegyelmed ne sainállyon dispositiot tenni irántok, megírtam Markó Bálás Uramnak, ezen holnapban semmit ne erogállyon azon militiának. Caetero maradok Kegyelmednek köteles szolgája, eőcse Darvas Ferenc m. p. Szécsény 17. Maji Anno 1709. 1. Borosy, Regeszták V. 231.1. 714. Cegléd, 1709. május 21. után. A város lakosainak beadványa Pest-Pilis-Solt megyének. Leírják a helységüket május 21-dikén ért pusztító támadást, segítséget, támogatást és terheik könnyebbítését kérik, másként kénytelenek lesznek elbujdosni és a várost üresen hagyni. Eredeti. PmLIV. 73. K-3. [Címzés kívül:] Az Tekintetes Nemes Pest Vármegyéhez eő Nagyságokhoz s eő Kegyelmekhez alázatos Memorialisunk. Belől megírt Lakosoknak. Tekintetes Nemes Vármegye! Nekünk Kegyes Patronusunk. Ez mostan folyó pünkösd havának vérrel virágzó 21dik napián

1 történt siralmas esetünk, a' mint Nagyságtoknak s Kegyelmeteknek értésére esett, úgy az egész hazának nagyob részét elhatotta. Melly gyászos romlásunk alkalmatosságával, kik gyámoltalan lakossaink közzül az kereszténységtül elfajult kegyetlen ellenség fegyvere által felkoncoltattak, 62 temettetett el, és halálos sebben (kiknek élete felől kevés reménségünk vagyon), 40. vannak, keserves rabságra pedig 15 vitettek el. Azon veszélyben kockára vettetett életünkkel edgyűtt minden nevel nevezendő mezei jószágink, külső és belső értékünk és házi alkalmatosságink úgy annyira praedára ment, hogy kétségben esett életünk táplálására kívántató vonó marháink három lakos társainkén kivűl semmi sem maradott. Minek okáért Nagyságtokhoz s Kegyelmetekhez alázatossan esedezünk, méltóztassék szokott keresztényi kegyes indulattya szerént megesett siralmas sorsunkat könyörülő tekintetben venni, és az tőlünk kívántató contributioktúl és terh viselésektűi, mellyek az Nemes Vármegye dispositiojátul függenek, kegyessen eximálni, hogy azáltal mostani nyavalyás életünkben levő, maid az halálnál keservesb sínlődésünk csak ideig is vigasztalódgyék. Mert mindenünktől megfosztatott és