Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban II. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)

1709

623 644. Hatvan, 1709. március 11. Pest-Pilis-Solt vármegye köz­gyűlése gróf Bercsényi Miklósnak. A pesti és budai rácok Gödöllőre ütöttek, s az ott a hajdúk kiállítását végző vár­megyei tisztekre és Csajági János brigádabeli katonákra támadtak, kettőt rabul Budára vittek. Az ellenség egyéb­ként is elpusztítással fenyegeti a falvakat, ha kiállítják a hajdúkat. Ezért a Ráckevi-szigetbeliekkel jó volna pénz­fizetésben megállapodni. Eredeti. MOL G. 24. RSzL II. 6. A. 1 [Címzés:] Excellentissimo ac Illustrissimo Domino Comiti, Domino Nicolao Bercsényi de Székes, Inclyti Comitatus de Ung Supremo ac per­petuo Comiti, Suae Serenitatis Ducalis, Confoederatorum Regni Hungáriáé Statuum Universi Exercitus Supremo Generali, Primario Senatori, nec non altefati Ducis per Hungáriám Locumtenenti ette. Domino Domino Nobis Gratiosissimo. Ibi ubi. [A vármegye nagy, kerek, papírba nyomott pecsétjé­vel. Középen a vármegye címere, körbefutó felirat: SIGILL: INCLYTT: COMITATUUM: PEST: PILIS: ZOLT: ARTICUL: UNITOR: 1707.] Excellentissime ac Illustrissime Domine Domine Nobis Gratiosissime. Humillimorum servitiorum nostrorum obligatissimam commendationem. Ellhiszük, minapi excursioja az pesti, budai rácoknak, és azok által Gödöllyö nevű faluban, az mikor embereink mellettek lévő Csajági János Brigadéros Uram tiszteivel s assistens hajdúival az regimentek suppletatio­jára kívántató hajdúk exactiojában fáradoztak, bennek tett kártétel s edne­hányoknak Budára való bevitele, régen értéssére esset Excellentiádnak. Mai nap tartott gyűlésünkben mind szolgabíráinktúl, mind némely közeléb, mint­egy ellenség torkában lakozó helységek bíráitúl értettük, miképpen fene­gesse őköt az megírt ellenség, magoknak rabságra való ellvittettessékkel, minden jószágok feldulattattásával, praedáltattattássával, hogy ha az kívánt hajdút megkészítik és előállítyák. Igaz dolog, ha csak ött, hatt s több zász­lóallya katonaság, avagy gyalogság helységről helységre nem fog járni, magunk is általláttuk, nehezen készül meg az Duna melyekiekre és Szigetségbeliekre repartiáltatott hajdúság. Ha azért úgy teccenék Excellen­tiádnak, mint tavallyi esztendőben, az Szigetségbeliekkel megengette volt Csajági Uramnak az pénzbeli alkut, úgy most is, mivel magok kívánnyák, megengetettnék, inkáb adnának bizonyos summa pénzt s alkudnának eő Kegyelmével, de csak az ollyaténok, kiket mi tapasztalnánk, hogy az hajdúállítás miatt veszedelmek következhettik az ellenség által, tudván, hogy az Országnak kiváltképpen fegyverfogható emberre légyen szüksége. Kirül Excellentiád parancsolattyát el is fogjuk várni. In reliquo Excellentiam

Next

/
Oldalképek
Tartalom