Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban II. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)

1709

591 egy-egy hajdú. Noha ebben is elsőben az faluk iránt a' tehetséget, az nemes­si rend iránt penig az concurralandó és együvé vetetetett személyeknek számát considerálván, nem ítéltük sem terhesnek, sem igasságtalannak lenni, ha szintén az 50 forintbúi decedálni, vagy valamely forint accrescálni tapasztaltattnék is. Ezt is ugyan ell kívántuk volna távoztattni, de olly egyenes sinoron, hogy minden haj dó kiállítássá iránt az 50 forint kipótolód­hatott volna, felvettnünk se nem lehetett, se mógyát fel nem találtuk. Ha penig minden dica után való obtingens pénz szerint külön-külön, főképpen a' nemesség részérül vetettük volna fel a hajdút, annyi fractióknak kellet volna bejönni, hogy kinek mennyiben kellessék concurrálni, ell sem igazod­hattunk volna rajta. Melyre nézve is arra deveniáltunk, mivel nem hozhattuk úgy egyben sem a' helységeket, sem a' nemesseket, minden fogyatkozás nél­kül egyaránt lehetett volna az 50 forintott dica után kiszámlálni, hogy min­den calculus nélkül (ellfogyván per accrescentiam az obtingens pénzbül), két vagy három helységre egy-egy hajdút kellet imponálnunk. Mivel azon­ban még a mostani subsidialis pénznek perceptiojában (kit is dicák szerint subdividáltunk), csak egy fillérig se immittálta magát Perceptorunk, Excel­lentiád parancsolattya szerint ugyan mostani gyűlés sünkbül Cassirer Nagy Sigmond Uramnak annak repartitiojának listáját megküldöttük, arra kérjük alázatossan Excellentiádat, ha mely assignatiok adatak volna ki ezen Várme­gyére, azokot méltóztassék említett Cassirer Uramra dirigálni, edgyüt az assignatariussokkal. Restantia sincsen nálunk a' tavallyi qvottábúl több, ha­nem 1200 ednehány forint, de ezen restantiat se tartyuk ezüst pénzbelinek lenni, mivel ezüstpénzül, marhájúl többet is attunk, mint a' mennyivel a' fel­vetés szerint tartoztunk. Sőt a' ki nagyob, nem tartyuk restantiáriussoknak magunkot, minthogy az Commissariatussal ineált computustúl fogvást akadunk illy erogatiokra, mely az computust nem ingredialta, kit is Eper­jesre expediált embereink mostanában liquidálni fognak. Caeterum Illustris­simam Excellentissimamque Dominationem Vestram ad grata Patriae servi­tia, diu salvam et incolumem valere cordicitus desideramus. Darum ex con­gregatione nostra die 8. Februarii Anno 1709. in Oppido Hatvan celebrata. Excellentissimae ac Illustrissimae Dominationis Vestrae servi humillimi obligatissimi Universitas Dominorum Praelatorum Mag­natum et Nobilium Comitatuum Pest, Pilis, Solt. Demonstratio modalitatis, qvaliter obtingens Comitatiis Pestiensis, pecu­niarium floreni qvippe rhenenses 22.824. denarii 96 in dicas ejusdem Comitatiis recenter confectas no. 15.684, ac demum obtingens peditium 456, post qvoslibet florenos 50 unus pedes, armis, necessariis expediendis, sunt repartiti. In Processu Kecskemétiensi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom