Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban II. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)

1708

540 Kecskemétiül, az is beszéllette, hogy vártak volna bizonyos számú hadat Szegedhez, de menyi legyen az száma, nem tudta mondani. Ha valamit újab­batt értek, asztat is kész vagyok Excellentiádnak megírnom. Ezel kívánom, tárcsa az Ur Isten Excellentiádat kívánt fris jó egésségben. Én pedig maradok Excellentiád Nagyságának alázatos szolgája Sőtér Tamás m. p. Szent Márton Kátai táborban Die 27. Octobris Anno 1708. 1. Tiszakürt, Tiszasas és Tiszaug. 2. Ma már nincs a levél mellett. 584. Jászberény, 1708. október 27. A Jászság lakosainak bead­ványa gróf Bercsényi Miklós főgenerálisnak. Kérik, hogy a jász regiment egy részét hagyja itt védelmükre, mert az elmúlt napokban a rácok kirabolták az alsószentgyörgyi lakosokat, és újabb támadásra készülnek. Eredeti. OSzK Kt FH 1389/10. Pag. 260-261. [A kérvény címzése:] Méltóságos Fő Generalis Székessi Gróff Bercséni Miklós Urunknak, Kegyelmes Urunk ő Fölsége Locumtenensinek, és az Confoederált Nemes Magyar Országnak Statusi Érdemes Fő Generális­sának. Nékünk érdemünk felett való Nagy Jó Kegyelmes Urunknak ő Excellentiájának alázatossan íránk. Ibi ubi. [A Jászság papírfólzetű címeres pecsétje.] Méltóságos Fő Generalis és Locumtenens, Nékünk Nagy Jó Kegyelmes Urunk! Minemű két vagy három rendbéli szoros parancsolatit vette Ex­cellentiádnak Kapitány Szent Miklósi János Urunk ő Kegyelme, az haza­széllyedett katonaságnak serényen való kihajtása végett, azon parancsola­tokot Isten jóvoltábúl velünk is közlötte ő Kegyelme. És jóllehet ugyan, mind ekkoráig is Nemes Regimentünk fizetetlen lévén, kiknek is mostanság azon kevés havi fizetéseket kiosztottuk, és annyi sok fájdalmas kínnyai között is, ezen Militiát velünk edgyütt csuportra hajtatván, Excellentiád tá­bora felé indítottuk. Tapasztalván azért ezen darab földnek az rác ellenség miatt való siralmas veszedelmit, amint hogy az elmúlt napok alatt a rácság csuportossan, ladikokon, csonokokon és lápokon Szolnoknál a Tiszán által­kelvén, az gyalogságot Szolnokban a Várban berakta, lovassá pedig Alsó Szent Györgyi lakosokban vagy húszig valót kit levágott, kit pedig rabul elvitt magával, minden jószágát eltakarítván, magok pedig szegínyek pusz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom