Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban I. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)

Bevezetés

17 20 Thaly Kálmánnak (1839-1909) tulajdonképpen egy munkája sorolható ide: Bottyán János II. Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival. Pest, 1865. A tábornok ugyanis a szabadságharc alatt több izben is hosszabb ideig tevékenykedett ebben a körzetben. Thaly sok új levéltári adatot, sőt több iratot is közölt, előadása azonban erős kritikát igényel. 21 Karcsú Arzén (1827-1893) ferencrendi szerzetes, több cikket írt különböző rendházak történetéről (Szeged, Gyöngyös, Szolnok stb). Főműve: Vácz város története. 9 kötet (2 darabban). Vác, 1880-1888. (Ism.: Dudás Gyula Sz 24/1890/247-249. old.) Az I. köt. 70-71. old. teljes terjedelmében közli Rákóczi védlevelét (Tokaji tábor, 1704. január 7.), melyben megtiltja a kuruc hadaknak a városi lakosok zaklatását, fosztogatását. Szerinte ez a városi levéltár legrégibb darabja. Továbbá: Tokaji tábor, 1704. január 11. A fejedelem elutasítja Vác lakosainak kérését, hogy az ellenség közelsége miatt ne kelljen insurgálniuk Szabó Máté ezerébe. Csak a határozatot közli a Jerney-gyűjt. alapján, hivatkozva a Sz 11/1877/351. old.-ra. Ezenkívül megírja, hogy a rácok 1709-ben feldúlták és felgyújtották a várost, melynek lakosai közül 395 fŐ pestisben halt meg. - Életrajza: Szinnyei V. 1023-1025. hasáb. 22 Bors Károly járásbírósági végrehajtó, nyomdatulajdonos volt. A jászkunok történetével foglalkozó cikkei különböző lapokban jelentek meg. Főműve: Kunszentmiklós Város történelmi adatai. Kunszentmiklós, 1892. Négy oklevelet publikál: 1. Vác, 1704. szept. 5. Herpai István commissárius élelem és abrak szállítását rendeli el Tass, Kunszentmiklós, Dömsöd, Dab, Lacháza helységeknek Dunaföldvárhoz, Károlyi Sándor hadai részére. 2. Eger, 1705. márc. 6. II. Rákóczi Ferenc védlevele Kunszentmiklós város és lakosai részére. 3. Szikszóhalma (?), 1706. szept. 18. Bercsényi Miklós védlevele a város részére. (Igen sok olvasati hibával, így pl. Szikszóhalma bizonyára félreolvasás). 4. Jászberényi tábor, 1710. márc. 25. II. Rákóczi Ferenc megengedi a kiskunoknak, hogy Kunszentmiklósra szállhassanak, s egyúttal védlevelet ad részükre. (Miután az eredetiek ma már nincsenek meg, a szövegbeli hibákat nehéz korrigálni). - Életrajza: Szinnyei I. 1261-1262. hasáb. 23 Dudás (Muhoray) Gyula (1861-1911), tanár, számtalan tanulmányt írt a különböző helyi lapokba és évkönyvekbe Bácska és a szerbek történetéről. Többek közt: Rákóczy bácskai hadjárata. Telecska c. lap 1884, évf. - Életrajza: Szinnyei II. 1104-1106. hasáb. 24 Iványi István (1845-1917) főgimnáziumi tanár, igen sok cikket írt a Temes, Torontál és BácsBodrog megyei lapokba, évkönyvekbe, stb. a Délvidék történetéről, a szerbek betelepedéséről és szerepéről. Főbb művei: Szabadka sz. kir. város története. I-H. köt. Szabadka, 1886-1892. (ism.: Érdújhelyi Menyhért Sz 29/1895/75-77. old.) - Bács-Bodrogh vármegye földrajzi és történelmi helynévtára. I-II. köt. Szabadka, 1889-1895. (Ism.: Dudás Gyula & 23/1889/659661. old.) -A tiszai határőrvidék, 1686-1750. Bp., 1885. (Ism.: Sz 19/1885/759-760. old. Előzetes.) - Életrajza: Szinnyei V. 230-233. hasáb. - Loósz István, Iványi István. Sz 51/ 1917/526-528. old. 25 Szentkláray Jenő (1843-1925), csanádi apátkanonok, a MTA lev. tagja, főleg a csanádi egyházmegye és a Temesköz történetével foglalkozott. Főbb munkái: A dunai hajóhadak története. Bp., 1886. (Ism.: Orrvay Tivadar Sz 20/1886/359-355. old.) - A csanádegyházmegyei plébániák története. I. A csanádi egyházmegye története. I. rész. Temesvár, 1898. (Ism.: Márki Sándor & 32/1898/830-833. old.) - Életrajza: Szinnyei XIII. 759-762. hasáb. - Lukinich Imre & 59/1925/439. old. 26 Zsilinszky Mihály (1838-1925), tanár, a MTA tagja. Számos történetei tanulmánya közül: Csongrád vármegye története. I-III. köt. Bp., 1897-1900. (Ism.: D. L. [Dézsi Lajos] Sz 31/1897/519-523. és Sz 33/1899/91-92. old. - L. Sz 34/1900/69-70. és Sz 35/1901/255-257. old.) - Életrajza: Szinnyei XIV 1939-1943. hasáb. - Áldásy Antal Sz 59/1925/435-438. old. 27 Szeremlei Sámuel (1837-1924), ref. pap, a MTA lev. tagja. Főműve: Hód-Mező-Vásárhely története. I-V. köt. Bp.-Hódmezővásárhely, 1897-1913. Benne: III. köt. C. A leigáztatás kora 1526-1848. A Rákóczi-korra: 189-255. old. Levéltári forrásokat is felhasznált. (Ism.: Sz 34/ 1900/668-669. old.) Szerző felfogására: Emlékbeszéd kuruczfejedelmeinkről... 1906. okt. 27. Hódmezővásárhely, 1907. Rákóczi hamvainak hazahozatala alkalmából. - Életrajza: Szinnyei XIII. 825-827. hasáb. - R. Várkonyi Ágnes, Szeremlei Sámuel és a mezővárosok történetének historiográfiája. Sz 108/1974/915-930. old.