Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban I. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)

Bevezetés

8 események mindig kihatottak a Duna-Tisza közére is. És ide tartozott a még nem létező Csongrád megye a Tisza két partján, csatlakozva hozzá a szintén majdani Csanád megye nyugati fele, egészen Makóig. A körzet déli része az éppen a XVII. és XVIII. század fordulóján ébredező Bács (később Bács-Bodrog) vármegyét, a Tisza-Duna Határőrvidéket foglalja magában, egészen Péterváradig. Ezt a harmadot mindvégig a rác csapatok ellenőrizték, a kurucok legfeljebb időnként zsákmányszerző akciókat vezettek ide, megtorolva (vagy éppen kiváltva), az északi részek elleni hasonló támadásokat. A kép sok szempontból heterogénnek tűnik, de ezt a régiót a katonai események, a politikai gondok azonossága, a szolgáltatások, a konföderált államhoz való viszony stb., mégis egységbe fogták. Ha a régió bármelyik pontján történt valamilyen, főleg katonai esemény - pl. rácok gyülekezése, császári csapatok felbukkanása -, az az egész körzetet mozgásba hozta. A régió közvetlen múltját a török hódítás jelentette, gazdasági életét, településszerkezetét s népességszámát ez alakította. Ez a hatás azonban jelentősen függött a megszállás időtartamától: minél délebbre haladunk, következményei annál látványosabbak és maradandóbbak voltak. Az északi harmadban, részben már közvetlenül a felszabadulás után megindult újjátelepülés következtében, elég sűrű a faluhálózat; a hegyek déli lejtőin szőlőművelés, gabonatermesztés folyt. A középső harmad képét a nagyhatárú települések jellemzik, főleg nagyarányú állattenyésztéssel és marhakereskedelemmel, de fokozatosan fejlődő földműveléssel és szőlőtermesztéssel is. Nagyjából a Kecskemét-Kiskunhalas vonaltól délre a forrásokban „pusztaságnak" emlegetett (de korántsem lakatlan!) rész, a Bácskaság, a Tisza mellett pedig a szerb határőrök sáncai és részben paraszti települései húzódtak, lakosságuk állattenyésztéssel, földműveléssel foglalkozott. A legfontosabb persze a régió déli felében is a nagyhatárú pusztákon folytatott marha- és juhtenyésztés, valamint kereskedelem volt (a Balkánon át Velence irányába.) Ezt a háborús események is csak korlátozni, csökkenteni tudták, megszüntetni nem. 2. A régió helytörténetírásának útja a „Sürü sírhalmokkal rakott jajhalom "-tói a mai forráskiadásokig Egy történelmi esemény, különösen az olyan, nyolc évig tartó és súlyos megpróbáltatásokkal járó országos háború tudományos megismerése, feltárása, mint amilyen a Rákóczi-szabadságharc volt, természetesen meglehetősen hullámzóan alakul. Ebben a folyamatban váltották egymást a hallgatás évtizedei, a hazafias nekibuzdulás hoszszabb-rövidebb szakaszai, és a valóban tudományos igényű feltárás periódusai. Ezt az immár 300 éve tartó folyamatot, annak ritmusát és eredményeit belső és külső tényezők alakították. A