Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban I. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)

1663–1703

62 hétnek, se onnét ide nem jöhetnek, az evocatiot abban kellett hagynom, arra nézve is, hogy az ellenség abból valami illetlen argumentumot s nevetséget ne formáljon. Nagyságodat eziránt is alázatoson kérem, mint Kegyelmes Uramot, méltóztassék Bécsben coram Neo Acquistica Commissione olyan relatiot tenni, vagy tétetni, hogy hagyák függőben usque ad futura feliciora tempóra, avagy hogy telyességgel hagyák abban, mert lehetetlenség most, hogy ezt commode folytathassák. Nagyságodnak még nincsen itt Szécsényi Jószágában semmi kára, az többiről pedig nem tudok semmit. Ami edgyügyű személyemet illeti, a' mint Nagyságodnak azelőtt is megírtam, az szükség, az alkalmatosság úgy hozván magával, én bizony paripámra ülök s medgyek Szent Benedek

3 felé, az honnét is kívánom Nagyságodat leveleimmel alázatoson megudvarlanom, elvárván mind ezen, s mind praecedens leveleimre Nagyságod úri válaszszát. In reliquo méltóságos úri gratiajában ajánlom magamot, és míg Isten éltet, maradok Nagyságodnak alázatos igaz szolgája Dúl Mihálly m. p. Szécsény die 25. Augusti 9. hóra vespertina Anno 1703. [Telekesy levelének másolata:] Méltóságos Egri Püspök Telekesy István Uram eő Nagysága nékem, Dúl Mihálynak die 24. Mensis Augusti Anno 1703. Egerből írt levelének (melyet die 25. ejusdem Mensis Augusti vettem), valóságos copiája. Vöttem az kegyelmed levelét, valamint az a Föld a' sok rósz hírek miatta nagy confusioban vagyon, ez sincsen külömben. Igaz, hogy minden nap jőnek az rósz hírek, kiket nem örömest hinnénk; de a' mint beszéllik, úgy írhatom kegyelmednek. Hogy minden nap zászlónként jőnek által a kurucok, sok kárt tévén mindenütt, annyit, hogy már ezen a' Földön se ménest, se göblyöt nem kaphatni, mivel mindenütt elhajtották. Már az nemességet expilálják, Szent Pétery Vice Ispán Uramat

4 házánál találván, mindenét elvitték, maga edgy ingben, lábravalóban kiszaladván házátúl, edgy puszta veremben maradott meg. Kevés nap vagyon, hogy az hírmondók ne beszéllenék, hogy öt, s hat százzal, sok helyen kilencei és tízzel által ne költözködnének az Tiszán, a' kik megrakodván, viszszamennek, efféle hírek minden nap elég vagyon. Ónodnál volt a Monticuculli Uram Táborának edgy része, oda érkezvén a kurucság, volt valami kis harcok, de a' Sajó Vizének hajtotta a' németség őket, s kevés kár nélkül által mentek. Tegnap három felől is jöttek az kémek, hogy valahol lovakot találnak és fegyvert, mindenütt elveszik, az nemességet fogdossák, minden nap igen szaporodnak, mindeneket fenyegetnek, az németet ölik s vágják, így Szilvásnál ezelőtt ötöd nappal három Eperjesre menő soldátot is levágtak. Ónodnál a sírásán kilencet levágtak, s Iványon öcsém, Telekesy Pál Uram eő kegyelme téglavetőjét, csak azért,