Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban I. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)

1707

378 nem mulattyuk el; hanem valahol kapathattyuk, minden tehetőséggel hajtattyuk rakásra az hajdúságot; de hogy ollyan nagy számmal praestálhassuk, tűllűnk tellyességgel nem lehet. Caeterum Suam Excellentiam ad sua vota diutissime valere desideramus, manentis Ex Particulari Inclytorum Comitatuum Pest, Pilis et Sőld [sic!] Unitorum Congregatione, die 3. Mensis Mártii Anno 1707 in Possessione Boldog celebrata. Ejusdem Excellentiae Vestrae Humilime Subjecti Praefatorum Inclytorum Comitatuum Interessati et Officiates m. pp. 1. Ma már egyik lista sincs a levél mellett. 2. 1705 őszén. 3. 1706 őszén. 4. 1707. január 25. 5. Sic! Helyesen fele is. 445. Kecskemét, 1707. március 19. Berthóti István brigadéros II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek a Bácskaságba tett betöréséről, a szerzett zsákmányról és visszavonulásuk nehézségeiről. Eredeti: OSzK Kt FH 1389/7. Pag. 25-26. [Címzés:] Az Nagy Méltósságú Választót Erdélyi és az Magyar Országi Statusok Vezérlő Fejedelmének Felső Vadászi Rákóczi Ferenc, Nekem érdemem felet való Nagy Kegyelmes Uramnak eő Nagyságának alázatossan írám. Munkácsra. [Vörös viaszba nyomott gyűrűspecsét.] Nagy Méltósságú Fejedelem, nekem nagy Kegyelmes Uram. Ez elmúlt napokban mintegy két ezerig való hadat öszveszedvén, az Bácskasságra alá indultam vala, amint hogy Isten segítségébül viszajöttem szerencséssen, mert Bácson alól, az hol békességes megmaradásokat remílették volna, egész Ilók elejire penetrálván embereim, négy falut felpraedáltak és az kik fegyverkeztenek, mind meghottak, az kik pedig meg nem futamodtak és nem fegyverkeztek, életben megmaradtak. Bizonyai írhatom Nagyságodnak, hogy ha az én corpussom (melynek egy részét Méltóságos Generalis Károlyi Sándor Uram eő Nagysága magával elvite), velem lehetett volna, most végére értem volna az Bácskasságnak, mert ollyan rémülés volt közöttük, hogy egyik az mássikát tapodtatta, mind oly kevés emberei is, Istennek neve dicsértessék, eleget nyertem tűllök, esset el közzűlök töb másfél száznál, rabul hoztam negyvenig valót. Valóban nehezen esset portázásom, mert az egész mezők megégvén, élést nem