Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban I. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)

Bevezetés

34 telekkönyve. In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből. VIII. Szeged, 1984. Vass Előd, Dokumentumok 1683-tól 1715-ig. In: Blazovich László (szerk.), A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig. Szeged, 1985. (Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1.) 180-206. old. Közli Hódmezővásárhely város 1708. június 26-dikán kelt levelét földesurához, gróf Bercsényi Miklóshoz. Szakály Ferenc, A Rákóczi-szabadságharc időszaka. In: Szeged története. 2. 1686-1849. Szerk. Farkas József. Szeged, 1985. 46-68.old. (A török utáni évek gazdasági, társadalmi, népesedési viszonyai. A szabadságharc eseményeinek a teljes szakirodalom alapján való tömör összefoglalása.) Veress D. Csaba, A szegedi vár Bp., 1986. 99-125. old.: sorsa a visszafoglalás után és a Rákóczi szabadságharc alatt, a katonai események részletes leírása. Kiss József, A szegedi várkatonaság igénye a dél-kiskunsági pusztákra 1686 1733 között. In: A végvárak és végváriak sorsa (1699-1723.) Eger, 1991. (Studia Agriensia 11. Szerk. Petercsák Tivadar és Pető Ernő.) 55-67. old. Gazdag forrásanyagra épülő, a magyar és rác katonáskodó rétegek szociális helyzetéről és törekvéseiről reális képet nyújtó tanulmány, feltárva az itteni katonáskodók ellátatlanságát. Távol Bécstől a peremvidék katonái nyomorúságos helyzetben éltek, s még nyomasztóbb terheket viselt a lakosság, amelynek a hadak ellátása a nyakába zúdult. Ez a határőrvidéki katonaság, bár 1704-ben sok magyar család és katona elhagyta Szegedet, mindvégig vegyes nemzetiségű, de zömében rác volt. A kun pusztákra csak 1711 után kezdett mind a katonaság, mind Szeged polgársága igényt tartani, való' színű, hogy a háborús évek alatt is minden rendezés, jogi megalapozás nélkül használták a pusztákat, ill. csekély bért fizettek az éppen elismert tulajdonosnak (Német Lovagrend, vagy Vay Ádám főkapitány.) Hódmezővásárhely története. A legrégibb időktől a polgári forradalomig. I. Főszerkesztő Nagy István. Kötetszerkesztő Szigeti János. Hódmezővásárhely, 1984. A 354-359. old. levéltári források és irodalom alapján. 4.5. Bács-Bodrog vármegye, Tiszai-Dunai Határőrvidék. Bács vármegye területe a felszabadító háborúk után a Budai Kamarai Adminisztráció igazgatása alá került, maga a vármegye éppenhogy újjászervezésének kezdetén állt: közgyűlést tartott, de apparátusa még nem épült ki, a Tisza felőli részén pedig megszervezték a Határőrvidéket. Bács-Bodrog vármegye csak a Rákóczi szabadságharc után jött létre, a Trianon után megmaradt részből és a volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli feléből pedig 1950-ben létrehozták Bács-Kiskun vármegyét. Birck Edit, Bács-Kiskun megyei sajtóbibliográfia. Kecskemét, 1986.