Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban I. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)

Bevezetés

30 Gyöngyös, 1944. Bachó László, Dezséri, A gyöngyösi templomok története. Gyöngyös, 1944. Monok István, A gyöngyösi református gyülekezet lelkipásztorai és tanítói 1557-1710. Bp., 1986. A témára vonatkozó irodalommal. Németh Gábor, Gyöngyösi testamentumok és fassiólevelek 1642-1710. Eger, 1991. (A Heves megyei levéltár forráskiadványai.) A 92-102. old. Rákóczi kori anyagot is tartalmaz. Szepes (Schütz) Béla, Hatvan hevesmegyei község története. Bp., 1940. Több helyen elszórtan szól az erősség sorsáról, adózásról, az egyházi tized ügyéről stb., levéltári adatok alapján. Közli a vitézlő rendnek 1705. január 5dikén az egri káptalanhoz írt levelét, melyben megtagadják a szőlőtized fizetését. - A mezőváros katonáskodó lakói, valójában Hatvani Szabó Máté ezereskapitány ambíciójából, a fejedelemnek azt a javaslatot tették, hogy a várost vegyék körül sánccal, alakítsák át hajdúvárossá, a parasztságot pedig távolítsák el Hatvanból. Persze, a korszerűtlen elképzelésből nem lett semmi. Grúz János, Heves története. Heves község székhely-rangra emelésének 750. évfordulója. Heves, 1969. (Ism.: Benda Kálmán Sz 106/1972/744-745. old.) Fodor Zoltán, Adatok a mezőtúri református egyház és iskolái múltjához. I. r. Mezőtúr, 1956. (Soksz.) Fodor Zoltán, Oklevéltár Mezőtúr város történetéhez 1205-1864. Mezőtúr, 1968. Fodor Zoltán, Bodoki, - Fodor Zsigmond, Bodoki, Mezőtúr város története (896-1944.) I. köt. Mezőtúr, 1978. Benne: Mezőtúr a felszabadító háborúk és a Rákóczi-szabadságharc korában. 26-29. old. Levéltári forrásokat is felhasználtak. Pintér Nándor-Vincze Ferenc-Csépány István, Pásztó története. (Pásztó,) 1970. (Ism.: Benda Kálmán Sz 106/1972/745-746. old.) Hausel Sándor, Pásztó lakóinak névtára az 1688-1720 közötti időszakból. In: Nógrád megyei múzeumok Evkönyve 16. Salgótarján, 1990. 37-73. old. Szomszéd András, Pogony népe 1707-1730 között. Archivum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum. Eger, 1993. 233-246. old. A falu település- és demográfiai története. Bálintné Hegyesi Júlia, Szolnok helyismereti bibliográfiája. I. Szolnok, 1974. Botár Imre, Szolnok települési, népesedési és gazdasági viszonyai a XVIII. században. Szolnok, 1941. (Ism.: Kring Miklós Sz 76/1942/365-366. old.) - Szolnok a felszabadulás után kamarai város lett, melyben paraszt lakosság és vitézlő rend élt együtt. A parasztlakosok a felkelés kezdetén elhagyták a várost, amelyben a mindenkori katonai parancsnok volt az úr. Mint ilyennek, külön szerepe volt a régió történetében, ahol ez volt (Eger