Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban I. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)

1705

269 munkában az németekkel, de nagy vétség eset, mert strazaim meg nem izenték, hogy meg nem indul, hanem rosztogot tart, s az hadat mind csoportra vártam s tartottam, hogy az merre indul, uttanna nyomakodhassam, azomban eö rosztogot tartván ugyan Gombánál, mindgyárt reggel kipezsdült

1 s az strázsa hírt nem tört, hanem reá ütőt s egyet elkapot. Kivel lármája esvén, az szőlőhegyekre egynéhány trupot felcomendérozván, bennünköt egészlen kilátót. Kire nézve semmire nem mehetünk, hanem utat adván Kóka felé az hadakkal. 1000 embert az erdőkön más oldalára küldöttem, mit ad Isten, maga tudgya eö Szent Felsége, magunk itten Kókán negyvenig valóra akadván, azokot Istenhez bocsátották, rabul is fogdozván el bennek, Nagyságodnak elküldöttem, az kik életben vadnak. Kárándi Cegléd, Kőrös, Kecskemét pusztítására ment. Már holnap elválik, merre indul. Én ezt az hadat csoporton nem hordozhatom, három fele szakasztom, nappal csapdosom, éjei, ha módom leszen benne, felverem. Az éjei is meglöt volna, ha oly erős helyen nem lesz vala. Gyalognak itten semmi haszna nincs, ha Hatvannak jön is, mert már mindenüt síkon jöhet fel, még magam sem tudom, mit csinályak, ha annak jön, hanem Buda fele fordulok háta megé. Szolnoknak ő egyébért nem megyén, ha megyén, hanem az Tiszát hamaráb érik s mellette bátrabban mehet Szegedhez. Ezen fogót rabok is azt referállyák, hogy bizonyos városra készül, két nap, hogy már oda mehet, Hatvan-e? vagy Kecskemét, nem tudgyák, penig ma rosztogolt, Kecskemétet, úgy hiszem pusztán találja. Én penig rajta leszek. Most újobban 11 rabot hozának, mivel még újság innét az Dunán, azért udvarlok Nagyságodnak véllek, de ezuttán az kit Isten ad, eö Szent Felségének udvaroltatok velle. Az minapi Nagyságodnak írott levelem az okon volt, hogy az relligio dolgában oly zendülés hallatot, azomban Szent Iványi Uram

2 iránt is, kinek nagy volt az híre, ideje penig nem volt. Azuttán hallottam újonnan, hogy nem volt annyira az dolog híre továb is alázatosson kérem Nagyságodot, méltóztassék Nagyságod eltávoztatni az ollyakat. Csekély opiniomra mostan nem érkezhetem, mert üdőm nincsen reá, az relligio iránt elég törvényünk vagyon, azzal contentusok lehetnek, de relliquo az hol exercitiumjok nincsen, ha templomot építenek, legyen, ezzel contentusok lehetnek. Talám nem is kívánnak többet, eddig is az miá volt az sok dissensio s abbul törvénynek romlása. Ezzel maradok Nagyságodnak alázatos szolgája Károlyi Sándor. Kókai mezőn 21. Septembris hóra 11 ante meridiem 1705. P.S. Az posta bajos, ha továb megyünk, az katona lassan hordgya az levelet maga lován. Ha Szeged fele megyén, az szolnoki hídon kellenne nekem általmennem, de innét ki marad. 1. Nehezen olvasható szó, lehet „kiperdült" is. 2. öróf Szenti ványi László,