Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban I. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)
Bevezetés
20 helységeinek története, irodalommal. 46 Zounuk 6/1991/47-65. old.: Horváth Lajos, Szolnok vára és Pest-Pilis-Solt vármegye, 17031711. 47 Cumania. Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei. III. História. Kecskemét, 1975. Benne: Petri Edit, A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században (17-78. old.), Bánkúti Imre, Egy görög kereskedő tevékenysége Kecskeméten és a Dél-Alföldön (79-102. old.) 48 Tanulmányok Gyöngyösről. Szerk. Havassy Péter-Kecskés Péter. Gyöngyös, 1984. A város fennállásának 650. évfordulójára megjelent tanulmánykötet több, a Rákóczi-szabadságharc korára is közvetve fontos tanulmányt tartalmaz; ezek az addig megjelent irodalmat is felsorolják. 49 Nagy József, Eger története. Bp., 1978. Benne a VIII. fejezet: Eger a Rákóczi szabadságharc idején (182-200. és 373-377. old.), bibliográfiával. Tömör előadás az irodalom teljes feldolgozásával, véglegesen tisztázva a vár 1710. évi kapitulációját, melyről történetírásunkban szinte a legutóbbi időkig fel-felbukkant az a nézet, hogy azt az egri káptalan tagjai okozták volna. Valójában a vár parancsnokát helyettese és a fellázadt őrség kényszerítette megadásra. 50 Nóvák László, Cegléd mezőváros a XVIII. században és a XIX. század első felében. In: Cegléd története. Szerk. Ikvai Nándor. Szentendre, 1982. (Studio Comitatensia 11.) 121-188. old. A tanulmány nem eseménytörténettel foglalkozik, hanem a város belső szervezetét, gazdasági struktúráját, a tanács tevékenységét, a lakosság mindennapi életét, ipart, kereskedelmet, jogszolgáltatást stb. tárgyalja kitűnő előadásban, forrásokkal bőven dokumentálva, egyúttal bizonyítva a három város fejlődési irányának azonosságát. A 10. sz. képen facsimilében adja a ceglédieknek 1710-ben Rákóczihoz benyújtott kérvényét. Ennek létrejöttét, az eredetiről való teljes közléssel 1. a jelen forráskiadványban. 51 Jászkunok a Rákóczi-szabadságharcban. Tsz 14/1971/35-85. old. - Küzdelem a jászkunsági pusztákért a Német Lovagrend uralmának első évtizedeiben 1702-1720. AtSz 15/1973/410. sköv. old. - A Jászkun kerület parasztsága a Német Lovagrend földesúri hatósága idején (1702-1731). Bp., 1979. A IV. fejezet: A Jászkun Kerület gazdasági, társadalmi és jogi viszonyai a Rákóczi-szabadságharc idején. Lényegében a szerző előző, részletesebb tanulmányainak tömör változata. Valamennyi széles forrásbázison alapszik, az addigi irodalom kritikai átrostálásával. Külön értékük a Német Lovagrend bécsi központi levéltárának felhasználása is. Részletes bibliográfiával (272-275. old.) 52 L. Gál Éva, Az óbudai uradalom a Zichy-ekföldesurasága alatt 1659-1766. Bp., 1988. (Ism.: Demeter Zsófia Honismeret 20/1992/2:122-124. old.) Lényegében az egész pilisi járás e birtokkomplexumhoz tartozott (köztük Óbuda, Zsámbék, Szentendre), a könyv foglalkozik a jobbágyság szolgáltatásaival, a meginduló telepítésekkel, a gazdaság szerkezetével, lélekszámmal, nemzetiségi viszonyokkal, stb. A körzetre és témára részletes bibliográfiával (237244. old.) 53 Iványosi-Szabó Tibor, Kecskemét gazdasági fejlődése 1700-1850. Kecskemét, 1994. Részletes bibliográfiával a gazdasági szerkezetre, társadalmi rétegződésre, népességre, pénzforgalomra, árak és bérek alakulására, migrációra., nagyrészt a szerző tucatnyi munkája (306317. old.) Ebből egyet feltétlenül ki kell emelnünk: Három katonai összeírás a Rákócziszabadságharcból. In: Bács-Kiskun megye múltjából. II. Kecskemét, 1979. 287-342. old. (Separatumként is megjelent.) Ezek a conscriptiók lényeges adatokat, méghozzá számszerű adatokat szolgáltatnak Kecskemét társadalmi rétegződésére, gazdasági helyzetére, adózására és a katonáskodó személyek számára. Ezek jól kiegészítik, ill. alátámasztják a nem statisztikai jellegű forrásanyagban olvasható panaszokat a város túlzott megterheléséről, valamint a katonáskodási kényszer által elvont munkaerő magas arányáról. 54 Néhány közülük: A Rákóczi-kori kutatások újabb eredményei. Szerk. T. Mérey Klára és Péczely László. Pécs, 1974. Benne két igen érdekes, körzetünkre is figyelmet érdemlő tanulmány: Andrásfalvy Bertalan, Délkelet-Dunántúl népeinek sorsa a Rákóczi-szabadságharc idején (80-101. old.), és Szita László, Baranya népe a Rákóczi-szabadságharc idején (101-114. old.) A rác kérdés igen figyelemre méltó megközelítésével. - Magyarország társadalma a török kiűzésének idején. Tudományos tanácskozás: Szécsény, 1983. április 6-8. Szerk.
