Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban I. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)

Bevezetés

18 28 Nagy Szeder István (?-1937), nem volt képzett történész, lmunkáit sajátságos, bonyolult szerkezetben adta ki. Címe: Adatok Kiskun-halas Város történetéhez. I-III. köt. Kiskunhalas, 1923-1926. (A 3 kötet lapszámozása folyamatosan egybefüggő.) (Az I. kötetet ism.: Mayer Béla Sz 58/1924/776-777. old. - Az I-III. kötetet ism.: Z. LK 2/1924/183-185. és 5/1927/28283. old.) E munkája III. kötetében a 221-256. oldalon adta ki Tormássi Jánosnak a 6. sz. jegyzetben említett kéziratát. - Másik munkája: Kiskun-Halas-Város története. Oklevéltárral. Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig. Kiskun-Halas, 1926. 176 old. Ehhez külön címnegyed nélkül hozzákötve: Oklevéltár Kiskun-Halas-Város Történetéhez. 1-132 old. (1-180. sz. irat.) A szövegből a 154-162. old., az iratokból a 145-157. sz. foglalkozik a Rákóczi korral. Folytatása: Kiskun-Halas Város története. Oklevéltárral. III. rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének története. Kiskun-Halas, 1936. 1-143 old. Benne: Oklevéltár III. 117-142. old., 202-214. sz. iratokkal. (Ism.: Szabó István Sz 71/1937/494-496. old.) - A II. kötet valószínűleg nem jelent meg, fenti munkája III. kötetében ugyanis ő maga írja, hogy a II. kötet sajtó alatt van. Miután a szerző 1937-ben meghalt, a kiadás nyilván elmaradt. Viszont ugyanott mint megjelent munkáját említi a sorozat IV. részét, címe: Kiskun-Halas Város Gazdaságtörténete. Kiskun-Halas, 1935. 1-32. old. E munkát sem találtam. A szerző életrajza: saját műve III. köt. 101-102. old. és Kiskunhalas. Helytörténeti monográfia. I. Szer.: Janó Ákos. Kiskunhalas, 1965. 352-355. old. 29 Varga Ferenc (1837-1906) katolikus pap, több Csongrád-Arad-Torontál megyei plébánián működött, 1893-tól Szeged belvárosi plébános, 1896-tól címzetes kazári apát. Munkájának címe: //. Rákóczi Ferenc kora Szegeden. Kuruc-világ. Szeged, 1906. A szerző előzőleg a téma anyagát előadásokban ismertette és részletekben közölte jegyzetek nélkül „A Rákóczy kor Szegeden" címmel a Dugonics Társaság Évkönyveiben (1894-1916 között). Ezeket bővítette és jegyzetekkel ellátva összegezte fenti művében. Ebben a város és környéke eseménytörténetét mondja el, főleg kiadott források alapján, de említ egy saját gyűjtésű okmánytárat is, amely összesen 66 darabból állt. Ez nyilván Szeged történetének a török korig terjedő forráskiadványa I. kötetének folytatása lett volna, de ennek II. és III. kötete kéziratban maradt. Hosszas nyomozással sikerült kiderítenem, hogy a szerző halála után családja minden kéziratát megsemmisítette, nehogy azok idegen kezébe jussanak. - Életrajza: Szinnyei XIV. 885886. hasáb. 30 Révfy Lajos, //. Rákóczi Ferencz és a jászkunok. Történelmi tanulmány. Szolnok, 1906. Tudományos szempontból értéktelen és használhatatlan. Jegyzetek nincsenek, romantikus szemléletű, németellenes kompiláció. Nyilván a Rákóczi-hamvak hazahozatalakor fellobbant lelkesedés hatására keletkezett. - A szerző személyére egyébként nem találtam adatokat. 31 Nagy Mihály, Nógrádvármegye II. Rákóczi Ferenc korában a szécsényi országgyűlésig. Losonc, 1905. Kny. a Losoncz és vidéke 1905. évi 34. számából. A megye lakosságát 30.000 fore teszi, egyébként korrekt és tényszerű összefoglalás. - Hübner Emil, II. Rákóczi Ferenc és Czegléd városa. Cegléd, 1906. Kny. a Czegléd 1906. évi 43. számából. Az adatok, tények tömör ismertetése. - Szentesi Tóth Kálmán, Zarándok út Rákóczi sírjához. Karcag, 1904. Stb. 32 Irházi Ambrus, Nagykőrös története a Rákóczi-féle szabadságharc alatt. Nagykőrös, 1935. Jól használható, a tényeken alapuló feldolgozás. 33 Dezséri Bachó László, Gyöngyös város Rákóczi idejében. Gyöngyös, 1938. Maradandó értékű helytörténeti munka, amely az addigi irodalom feldolgozásán túl elsősorban levéltári anyagra épül, s kitér a város valamennyi problémájára: gazdaság, szolgáltatások és adózás, vallási ügyek, a kuruc hadsereg magatartása stb. (Ism.: Eperjessy Kálmán Sz 74/1940/242. old.) 34 Majlát Jolán, Egy alföldi cívis-város kialakulása. Nagykőrös gazdaság- és társadalomtörténete a megtelepedéstől a XVIII. század elejéig. Bp., 1943. (Ism.. Kring Miklós Sz 78/1944/546547. old.) Noha a könyv nem foglalkozik a Rákóczi-szabadságharc helyi és körzeti eseményeivel, mégis alapvető az akkori társadalmi- és gazdasági viszonyok megértéséhez, a városi (lényegében három városi) igazgatás működéséhez. Pontos képet ad az egyes gazdasági ágakról, a kereskedelemről, a társadalmi rétegek (nemesek, cívisgazdák, értelmiségiek, szegények stb.) helyzetéről, hatalmi súlyáról, sorsuk alakulásáról. 35 Majlát Jolán és Márkus István, Nagykőrös beilleszkedése a magyar rendi társadalomba. Sz