Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban I. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)

Bevezetés

16 11 Tooth János (1774-1826), Kiskunhalas jegyzője, ügyvéd, református egyházi főgondnok, ítélőbíró. Életrajza: Szinnyei XIV. 300-301. hasáb. - Munkája: Kis-Kun-Halas város története. Jegyzetekkel s oklevéltárral kiadta Szilágyi Sándor. Nagy-Kőrös, 1861. {Történeti emlékek a magyar nép községi és magán életéből. III. köt. Pest, 1861). A Rákóczi-korra a 11-18., 103113. old., a XIV-XXIX. sz. irat. Ezek egy részét újra kiadta Hornyik János {Kecskemét) és Reizner János {Szeged). A Tooth által kiadott iratokban néhol olvasati hibák vannak, főleg a neveknél (Pfeffershoven budai parancsnok nála Schwesterhoven, Siegbert Heister = Heissler stb.). 12 Hornyik János (1812-1885), a város főjegyzője, levéltárosa, a MTA lev. tagja. Életrajza: Hornyik-Album. Szerk. Kovács Pál. Kecskemét, 1894. - Szinnyei IV. 1110-1113. hasáb. - Sz 19/1885/ 698-699. old. Főműve: Kecskemét város története, oklevéltárral. I-IV. köt. Kecskemét, 1860-1866. Előzőleg részlet belőle: A ráczok ellenforradalma 1703-1711. Sz 2/1868/ 530., 609-632., 695-719. old. - Kéziratban maradt s később megjelent munkái: Kecskemét város gazdasági fejlődésének története. Kecskemét, 1927. - A kecskeméti zsidók története. A szöveget gondozta, jegyzetekkel ellátta és a bevezetőt írta: Ö. Kovács József. Gyula, 1988. 13 Péterfalvi Szathmáry Károly (1831-1891), tanár, országgyűlési képviselő, író. Könyvének címe: //. Rákóczy Ferencz és nevezetesebb kortársainak némely kiadatlan eredeti leveleik. Pest, 1861. [Csak az utószóban adja meg névbetűit: P. Sz. K.] Összesen 61 oklevelet publikál az 1703-1709. évekből. Jelzetet, lelőhelyet nem ad meg, de valamennyi vagy Hont megyéhez szólt, vagy ott keletkezett. - Életrajza: Szinnyei XIII. 455-459. hasáb és Sz 25 (1891) 160161. old. 14 Reizner János (1847-1904) ügyvéd, Szeged város főjegyzője, majd könyvtár- és múzeumigazgatója. Főműve: Szeged története. I- IV. köt. Szeged, 1899-1900. Levéltári forrásokon alapuló részletes előadása a kuruckori eseményeknek, oklevelek publikálásával. (Ism. Borovszky Samu Sz 34/1900/628-649. old.) Reizner ezen kívül számtalan tanulmányt is írt Szeged körzetének történetéről. Életrajza: Szinnyei XI. 743-747. hasáb. - Szmollény Nándor in: A Szegedi M. Kir. Áll. Felsőkereskedelmi Iskola 19. számú Értesítője az 1903-1904. isk. évre. Szeged, 1904. 15 Lécfalvi Gyárfás István (1822-1883) jogász, táblabíró volt, történetírói munkásságáért a MTA lev. tagjává választotta. Főműve: A jászkúnok története. I-IV. köt. Kecskemét-Szolnok-Bp., 1870-1886. (Ism.: Márki Sándor Sz 20/1886 260-265. old.) [Reprint kiadás: Bp., 1992.] Életrajza. Sz 17/1883/820-823. old. - Szinnyei IV. 14-18. hasáb. - Hátrahagyott iratai. Thorma János Múzeum könyvtára, Kiskunhalas. 16 Szederkényi Nándor (1838-1916) jogász, politikus, Heves vármegye főispánja volt. Ennek ellenére a vármegye történetét tárgyaló 4 kötetes munkája figyelemre méltó teljesítmény, mondhatni a régió legjobb megyetörténete. Címe: Heves vármegye története. I-IV. köt. Eger, 18901893. A Rákóczi-korral a IV. kötet 76-149. oldalain foglalkozik, levéltári források alapján is bő eseménytörténet, katonai, gazdasági, adózási, egyházi vonatkozások tárgyalásával. (Ism.: Acsády Ignác Sz 27/1893/887-893. old.) - Életrajza: Szinnyei XIII. 539-541. hasáb. 17 Galgóczy Károly (1823-1916) ügyvéd, közgazda és statisztikus, a MTA lev. tagja. Főműve: Pest-Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája. I-III. köt. Bp., 1876-1877. (Ism.: Gyárfás István Sz 11/1877/74-80., 873-875. és 12/1878/552-566. old.) - Életrajza: Szinnyei III. 963.973 hasáb. 18 A milleneumi megyetörténeti sorozat szerkesztője, a MTA lev. tagja (1860-1912). Főműve : Csanád vármegye története 1715-ig. ML köt. Bp., 1896-1897. (Ism.: L. Sz 32/1898/342-345. old.) - Életrajza: Szinnyei I. 1259-1260. hasáb. -Sz 46 (1912) 394-397. old. 19 Romhányi plébános volt, munkája: A váczi egyházmegye történeti névtára. Első rész: Az intézmények története. Második rész: A papság életadatai. Vác, 1915-1917. (Ism.: Juhász Kálmán Sz 50 (1916) 58-71. old. és Patek Ferenc Sz 52/1918/291-292. old) Mivel körzetünk nagy része ehhez a püspökséghez tartozott, egyházi vonatkozásban sok adat meríthető belőle. Feldolgozta az eddigi irodalmat, sok levéltári adatot is hoz főleg a török kiűzése utáni évekből. Közli a püspökök életrajzát, tevékenységüket az egyházmegye újjászervezése, az egyházi birtokok és tizedek visszaszerzése érdekében. Tárgyalja a Rákóczi-szabadságharc alatti helyzetet, és közli az abban szerepet játszó Berkes András nagyprépost és egyben püspöki helynök életrajzát.