Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban I. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)

Bevezetés

15 Székudvari János életére: Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái. XIII. Bp., 1909. 626. hasáb. Szerinte a vers „Sűrű siralmakkal rakott jajhalom" címen már előbb is megjelent, ezt a kiadványt azonban nem sikerült felkutatnom. Az azonban nyilvánvaló, hogy másolatok révén a vers ismert volt. 2 Ballá Gergely (1710-1772?) főbíró apja Nagykőrös védelmében súlyosan megsebesült s egész életében rokkant maradt. Munkája: Nagykörösi krónika. Kiadta: Szabó Károly és Szilágyi Sándor. Kecskemét, 1856. Új kiadás: Ballá Gergely nagykőrösi krónikája a honfoglalástól 1758-ig. Sajtó alá rendezte, bevezette Tőrös László. Nagykőrös, 1870. [Ism.: Benda Kálmán Sz 106/1972 749. old.] Egy része újra kiadva a szerző életrajzával: Rtü I. 186-204. old. Ballá életrajza: Szinnyei I. 425. hasáb. - Nagy Iván, Magyarország családjai... I. Pest, 1857. 133-134. old. 3 Bél Mátyás, Notitia geographico-historico Districtum Cumano-Jazygum et Kőváriensis (sic!), a Georgico Gyurkovics descripta. OSzK Kt Fol. Lat. 3370. Benne kuruckori visszaemlékezések feljegyzése, ebből részletek közölve magyar fordításban: Illyés Bálint, Kiskunsági krónika. A Felső-Kiskunság vázlatos története 1745-ig. Kunszentmiklós, 1975. 133. old. 4 Bánkúti Imre, Tolna megye a Rákóczi-szabadságharcban (1703-1711). In: Tanulmányok Tolna megye történetéből. II. Szerk. Puskás Attila. Szekszárd, 1969. 161. old. 5 Teljes címe: Al-Földi Magyar Országnak, Tisza 's Duna-között, Fő Mező-Varasában, Ketskeméten, Vátzi Püspökségben, ezer hat száz negyven negyedik esztendőtől fogva, Szerafikus Sz. Ferentznek, keményebb rendtartása, Szerzet-béli Atyáktúl, Üdvözítőnk Provintziájában, viseltetett Egyházi Pásztorkodásnak hely-tartását, ezer hét száz hetven-kettedik esztendőben, Pünkösd-után huszon-kettedik vasárnapon; Sz. András Havának nyoltzadik napján, Sz. Miklós Püspök templomában, ezen beszéddel fejezte-bé, Azon Szerzet, és Provintzia-béli Atya, Bláho Vintze, Ugyan Ketskeméten Ezer hét száz ötven-harmadikban, Kisdedeknek lelki Tanítója. Nagy-Szombatban, 1775. - Újra kiadta, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátva: Bánkúti Imre, Bláho Vince búcsúbeszéde 1772-ben. Kecskemét, 1991. 6 Tormássi János (1744-1814) református lelkész, 1808-tól dunamelléki püspök volt. Teológiai munkák mellett egyháztörténeti műveket is írt. munkájának teljes címe: Halas Város Eklézsiája Históriája. A halasi ref. egyház harmadik anyakönyvének elejére saját kezűleg írta 1801ben: Tormási János ref. lelkész, és a dunamelléki ref. egyházkerület főjegyzője, később püspöke. - Ez állítólag 1875-ben megjelent Kecskeméten, s bár idézték, de a könyvet magát nem találtam. Tudomásom szerint csak Nagy Szeder István adta ki 1925-ben, Adatok c. munkája III. kötetében, 1. a 28. sz. jegyzetet. Életrajza: Szinnyei XIV. 331-332. hasáb, és: Kiskunhalas I. Szerk. Janó Ákos. 352-353. old. 7 Pósfay János (szül. 1778), A' kunokról és azoknak egyik hajdani Anyavárosáról, Halasról. Tgy 1821 X. köt. - Életrajza: Szinnyei XI. 77-78. hasáb. 8 Szabados Kecskemét Alsó Magyarország első mező várossá történetei. Hiteles levelekből öszveszedte néhai Katona József. Pest, 1834. 9 Szokolay Hártó János (1781-1853) egyszerű iparos, asztalosmester volt. Munkáját Tomori Szabó Sándor, kecskeméti tanár adta ki, átnézve és jegyzetekkel ellátva. Címe: Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése. Azaz: régibb kori és jelen állapotjának lehető hív előadása. Kecskeméten, 1846. A Rákóczi kor a 116-119. old. Csak a rác dúlásról ír, tulajdonképpen Székudvari János adatait összegezi. Említi Bottyán ezredének kényszerű megruházását, de tévesen. Életrajza: Szinnyei IV. 486. hasáb. 10 Bocsári Mocsáry Antal (1757-1832), főszolgabíró volt, főműve: Nemes Nógrád vármegyének históriai, geographiai és statistikai esmértetése. Rézre metszett rajzolatokkal. I-IV. köt. Pest, 1826. [Reprint is.] Benne elszórva a szabadságharcban is szereplő személyekről, várakról stb. Életrajza: Szinnyei IX. 61-62. hasáb. - Gattájai Gorove László (1780-1839), gazdasági és történeti művek szerzője, a MTA lev. tagja. Fő művei: Eger városának történetei. Pest, 1828. (Előbb a Tgy-ben jelent meg). Változatlan utánnyomás: Eger, 1876. A Rákóczi-szabadságharcot (221-234. old.) „zenebonának" tartja, csak addig kiadott források és művek alapján ír róla, kizárólag eseménytörténeti vonatkozásban. - Szolnok várának viszontagságai. Pest, 18201821. (A Tgy-ben megjelent cikksorozat). [Reprint: Szolnok, 1973.] Életrajza: Szinnyei XIII. 1302-1304. hasáb.