Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi kara - ülések, 1945-1946

1945. október 26., 1945/46. tanév második rendes ülése - 1945. november 30., 1945/46. tanév harmadik rendes ülése - Az elnök az ülést megnyitja. - Miniszteri leiratok: - Rektori átiratok: - Magántanári ügyek: - Hallgatói ügyek: - Berekesztés: - 20. Az ülés berekesztése.

— 14 w

Ha ezen változtatni akarunk legjobb ha olyan országokban divó eljáráshoz próbáljuk hasonlóvá tenni azt az eljárást, amelyekben a docentura nem csupán a laikus nagyközönség, hanem szakkörök előtt is komoly értéknek számit. Ilyen

* Svédország, ahol a habilitatió sarkalatos pontja as, hogy a jelölt előadásban ismerteti saját munkásságát a fakultás előtt és utána néha napokig tartó vitá‘ ban védelmezi tanait ellentmondó pro- » 3 fes szór okkal szemben, amij^ igen jó alka( lom arra, hogy a Kar minden tagja jó

( képet nyerjen a jelölt előadói képessé- geiről és szakmabeli tudomány készségéről, hz minden esetre sokkal célraveze1 több ut, mint habilitatiós szabályzatunk

* ß.§-aban lefektetett u.n. első foka a

33 képesítésnek, mely szerint : "A tanártestület mindenekelőtt vita nélkül titkos

2 szavazással arról határoz : vájjon sze1 mélyes minősuitségénél fogva folyamodót a képesítéshez bocsájtja-e, vagy sem,"

2 ami valóban igen hasonlit az úri kaszi- nok felvételi szabályaihoz.

Azért tisztelettel javasolom, hogy I a magántanári képesitő szabályzat idézett 8. és az utána következő 9rl4*§-ai helyébe a következő szöveg vétessék be :

A magántanári képesítés első foka abból

ijf ]

áll, hogy jelölt a fakultás szine előtt : zárt ülésben a dékán által e célra kir jelölt előadóteremben egy legalább 45

I \ <

percig tartó szabad előadásban számol be saját tudományos munkásságáról, mely

* ülésen a fakultás tagjain kivül jelen kell lennie a VKM.ur megbizottjának,aki

! valamelyik más egyetem vagy fakultás

professzora és pedig a habilitatiós szakmának szakembere kell legyen.